A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

//. kép. Szí. Adalbert és Szí. Rókus a Világkrónikában (1493) Schede! 1493. Buch. ff. CLXXX11, CCXXVI1 alapján (dig. felv.) Ha a szenteket mint patrónusokat, névadókat tekintjük, feltűnik, hogy a Szentkirályok, István és Imre nevét viselték a Szapolyai-fivérek is. Szent István és fia a szepeshelyi prépostsági templom Szapolyai István által emeltetett Mária koronázása-oltárán is megjelennek,

79 abban a valóságos és spirituális térben, ahol Imre (s pár évvel később István) síremlékével voltjelen. A jánóci és arnótfalvi oltár azonban mindenek előtt a Mária-kultusz „termékei", hiszen a szentek mindkét oltáron kísérői, „társalkodói" a Boldogságos Szűznek és fiának. Tescheni Hedvig Mária iránti áhítatának bizonyítéka, hogy férje halála után majdnem tíz évvel, 1507-ben fiaival, Jánossal és Györggyel együtt mentesítik a földesúri járadékok alól a Szűz Mária tiszteletére alapított sajóládi (Borsod ra.) pálos kolostor két (Hejő)keresztúron lévő szőlőjét, s cserébe azt kérik a ládi pálosoktól, hogy minden szombaton mutassák be Sarlós Boldogasszony {de visitatione B. M. V.) énekes miséjét az adományozók lelki üdvéért.

80 Hedvig hercegnő ekkor még nem tudhatta, hogy ennek a kolostornak lesz majd perjele Utyeszenics-Martinuzzi György, aki az adományozás idején éppen Hedvig udvarának ifjai között nevelődött. A hercegnő ugyanis férje halála után is gondoskodott az elhunyt nádor híveiről, a Szapolyai-familiárisokról, s udvarában 79 Frajt 2003. 408. 80 MOL Dl 38865.