A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

indulhatnak a nagyberuházások, az első ötéves terv keretében, az alábbiakban olvasható ideológia szellemében, mellyel újjáalakul a magyar népgazdaság: „A Szovjetunió dicsőséges hadserege felszabadította Magyarországot a német imperialisták uralma alól, összetörte a magyar nagytőkések és nagybirtokosok népelnyomó államhatalmát s ezzel lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó nép hozzákezdjen a fasiszta háborúban romba döntött magyar gazdaság újjáépítéséhez. Dolgozó népünk, élén a munkásosztállyal, a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a Szovjetunió minden téren megnyilvánuló baráti segítségével, harcban a belső és külső reakció ellen, megvalósítva a hároméves tervet, befejezi a magyar népgazdaság újjáépítését. Hála a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a néphez hü értelmiség odaadó munkájának, a munkaversenynek, a hároméves tervet majdnem nyolc hónappal a kitűzött határidő előtt teljesítjük. A hároméves terv eredményeképpen ipari termelésünk az utolsó békeév termelésének 140%-ára nőtt. [...] Államunk a munkásság és dolgozó parasztság államává, népköztársasággá lett, a hatalmat hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. A hároméves terv eredményeire támaszkodva, az ötéves tervvel népgazdaságunk továbbfejlesztésének, újjáalakításának útjára lépünk. A Magyar Dolgozók Pártja történelmi érdeme, hogy kezdeményezte és alapvonalaiban kidolgozta az ötéves népgazdasági tervet.

64 Az ötéves terv főfeladatai 1. § Az ötéves népgazdasági tervnek a következő főfeladatokat kell megvalósítania: (1) Magyarország iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztését, mert ez a könnyűipar fejlesztésének, a mezőgazdaság gépesítésének és szocialista átszervezésének, a közlekedés korszerűsítésének feltétele. Ez a döntő belső feltétele népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban.[...J (3) Népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését, a dolgozók növekvő kulturális igényeinek kielégítését; népünk nevelését a szocializmus tanításainak szellemében; az állami, a gazdasági, a kulturális építőmunka irányítására: új vezetők, mérnökök, orvosok, pedagógusok, gazdasági szervezők, üzemvezetők, tisztek, állami tisztviselők stb. kiképzését a munkásság és a parasztság soraiból.[...j (5) Magyarország átalakítását agrár-ipari országból ipari-agrárországgá, tehát olyan országgá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő és melynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van. " Az újjáépítés helyett immár az új bemházásokra helyeződik a hangsúly, és a költségvetés 98%-át fordítják erre a célra. Ezzel az időszakkal vette kezdetét a régi Miskolc helyén megjelenő Nagy-Miskolc kiépítése, amely „a város életében fellendülést, előrelépéstjelentett [...], még akkor is, ha tudjuk, mindez milyen politikai-társadalmi közegben 64 1949. évi XXV. Tv a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről, az 1950. január 1-töl az 1954. december 31-ig terjedő időszakra.