A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

Az új ideológia szellemében tervidőszakokra lebontva lépésről lépésre megtervezték az élet minden területén meginduló „fejlesztéseket." Ennek megfelelően egy átfogó 3 éves terv keretében, melyet 1947 januárjában hirdettek meg, első lépésként elindult a város gazdasági helyzetének stabilizálása, a legégetőbb és régóta fennálló problémák megoldása. A háborús pusztítások gyors újjáépítésének és az ipar dinamikus fejlesztésének ígéretével drasztikus változások indultak el. 1948 januárjára elkészült első városrendezési tervekben nagy szerephez jutnak az iskolák, tudományos és művészeti, kulturális intézmények tervei, a beruházások fő célterületeként. A város újjáépítésre szánt költségvetésnek 54%-át fordították helyreállításra, és 46%-ot új beruházásokra. A helyreállítások az infrastruktúra, úgymint a közvilágítás, az utak, hidak és a rádióállomás újjáépítésére irányultak. Az építészet számára a lakáshiány kérdésének megoldása jelentette a legfontosabb feladatot, melyre két út kínálkozott. Az új lakások építése mellett, a régi, üresen álló, vagy pártidegen lakosok által birtokoltak elkobzása és új tulajdonosok számára történő kiutalása voltjellemző. Az építés viszonylagos lassúsága által indukálódó feszültségeket így a rendszer számára nem kívánatos egyének kilakoltatásával, internálásával és lakásaikba, valamint a háború után üresen maradiakba új lakók beköltöztetésével igyekeztek enyhíteni. Ennek egy példájaként említhetjük meg a korábbi, a városnak két polgármestert is adó Halmay - Honti család esetét, akiket 1951-ben költöztettek ki az alábbi rendelettel: „ igénybeveszem dr. Halmay Béla, Halmay György és dr. Hornyuk Béla által lakott és bérelt Széchenyi u. 64. sz. alatti lakrészt, és azt teljes egészében az Államvédelmi Hatóság részére engedem át használatba. Felhívom nevezett családokat, hogy a kérdéses lakást 1951. június 30-án déli 12 óráig üresen adják át. Elhelyezésükről saját maguk tartoznak gondoskodni. "

51 Állandóan visszatérő kérdés volt az üres, vagy kisajátított lakások állapota is, melyek felújítási költségeit igyekeztek a tulajdonosokra hárítani: „A tulajdonosokat kényszeríteni kellene a lakások rendbehozatalára, hogy ezáltal a lakáshiány enyhíttessék. Farkas Dezső helyettes polgármester is helyesnek tartja a megsérült lakások kijavítására vonatkozó sürgős intézkedést és e tekintetben a közönségnek a sajtó útján való értesítését. "

58 Szintén még az első 3 éves terv keretében, megindulnak az első tömbös lakásépítések. 1947. február 18-i közgyűlésen került kihirdetésre, hogy „az építésügyi miniszter kiküldötte útján tudatta, hogy Miskolcot felvették abba a munkaprogramba, melynek célja munkásházak létesítése. Erre a célra hitelkeret áll majd rendelkezésre. "

59 Ezen program keretében indulnak meg az első bérházépítések, 1949-től a Tízeshonvéd utcán, a Tátra utcán, a Győri kapu északi oldalán, a Kilián Gimnázium környékén, a Selyemréten, illetve a Bajcsy-Zsilinszky utcánál az ún. Malinovszkij háromszögben. A első területkijelöléseknél még szanálásmentességre törekedtek, a háború után súlyos károkat ért területek és üres terek beépítésével. A későbbiekben egyre kevésbé érvényesült a szanálásmentesség célkitűzése, és fokozatosan általánossá vált a bérházak építésénél az üres telkek felhasználása mellett a város lakosságától telkek, telekrészek megszerzése, az esetek többségében díjtalanul. 1949-ben, a törvényhatósági kisgyűlés 57 Kapusi 2005. 115. 58 1949. évi január hó 21 -i tanácsülés jegyzökönyve, 74. sz. határozat. 59 72. kgy. 1947. sz. (Miskolc város Törvényhatósági Bizottsági jegyzökönyve 1947. 3. kötet).