A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Szabó Lilla: „Külön világban és külön időben" (Az Amerikában élő magyar képzőművészek és művészetük. A hivatalos magyar állásfoglalás az Amerikában élő magyar képzőművészekről)
6-27., New York; 1914. január 4-február 1., Buffalo; 1914. március 5—április 1.,Chicago (The Art Institute of Chicago). Az Osztrák-Magyar Monarchia országaiból összegyűjtött grafikai kiállítás magyar anyagát Olgyai Viktor, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára és dr. Pogány Kálmán, a Szépművészeti Múzeum Metszettárának vezetője állították össze. A katalógus bevezetőjének írója, Martin Birnbaum (1878-ban Miskolcon született és 1883-tól haláláig, 1970-ig az USA-ban élt), Réth Alfrédot, Kóródy Elemért, Késmárky Árpádot és Csáky Józsefet említi meg a magyar résztvevők közül. 1915-ben, a San Franciscóban rendezett Panama Pacific világkiállítás képzőművészeti bemutatkozása a legnagyobb szabású kiállítás volt a magyar képviselet részéről is. A 19. századi magyar mesterektől (Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lötz Károly, Karlovszky Bertalan, stb.), Munkácsy Mihályon, Paál Lászlón, Mednyánszky Lászlón, a gödöllői művészeken át a kortárs irányzatokat képviselő képzőművészeink művei szerepeltek (Ziffer Sándor, Beck Ö. Fülöp, Fémes Beck Vilmos, Uitz Béla, Ferenczy Béni, Simay Imre, Vedres Márk, Berény Róbert, Czigány Dezső, Galimberti Sándor, Kemstok Károly stb.). A grafikai anyagot a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye állította össze. A Panama Pacific magyar művei egészen 1924-ig láthatók voltak a kiállítás eredeti helyszínén. A harmadik nagyszabású kiállítás a Magyar Rézkarcolók Egyesületének bemutatkozása volt. Az 1925-ben Amerika-szerte (Boston, New York, Acron, Chicago, Baltimore, Brooklyn, stb.) megrendezett Exhibition of Contemporary Hungarian Prints kiállítás-sorozatot a Cleveland Museum of Art szponzorálta. 110 darab műalkotás összesen 1052 sokszorosított lapját jelentette ez az anyag, amiből 398 darabot eladtak múzeumoknak és egyéni vásárlóknak. A munkákból vásárolt a Clevelandi United Hungarian Societies is. 1929-1930-ban a philadelphiai nemzetközi grafikai kiállításon is szerepeltek a Magyar Rézkarcolók Egyesülete, Olgyai Viktor, a Magyar Képzőművészeti Főiskola Grafikai tanszékének tanára és tanítványai: Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Varga Nándor Lajos, Tarjáni Simkovits Jenő, Derkovits Gyula, Szobotka Imre, Kmetty János alkotásai. Itt jegyeznénk meg, hogy Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában kezdte meg festészeti tanulmányait Dómján József. Valamint, hogy az ugyancsak a csoporttal kiállító Varga Nándor Lajos későbbi tanítványai lesznek: Dómján József és felesége, Evelyn. A grafikai kiállításoknak a festményekkel szemben eladás szempontjából nem csak nagyobb sikerük volt, de a kiállítás költségei (elsősorban a tengerentúlra történő szállítás miatt) is sokkal alacsonyabbak voltak. Ezenkívül az alkotás szempontjából mindig „mobilisabbak" voltak a grafikusok a festőknél, s még inkább a szobrászoknál. A sokszorosított grafika amerikai népszerűségére hosszú távon is felfigyelhetünk. A század elejétől több magyar grafikus telepedett le, vagy próbálkozott érvényesülni az Államokban. Köztük is különböző korszakok és irányzatok képviselőivel találkozunk. A hagyományos grafika amerikai terjesztése Kubinyi Kálmán (1906-1975) nevéhez kötődik, színes linómetszeteket és aquatintát készített valamint a Clevelandi Museum of Art iskolán tanított. A város éppen az ő tanári működése révén vált Amerikában a grafika fellegvárává. A grafika elsősorban a magyarok lakta területeken (New Brunswick, Cleveland) volt nagyon népszerű. A grafika nagy képviselőinek kell tartanunk Szalay Lajos t és Dómján József et. Egyéni karakterű művészetük, úgy műveik tematikai világát, mint grafikai technikai, művészi tudását tekintve, valódi értékelésük, a hazai és a nemzetközi képzőművészetbe történő elhelyezésük még várat magára.
