A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Pirint Andrea: Ecsettel, szóval és tettel. Bartus Ödön (1888-1950) festőművész munkássága

tartása épp azt a művészi alapállást fejezi ki, amellyel Bartus és köre a természethez, az építetlen és épített környezethez viszo­nyult. Bár a portréfestészet nem tartozott a legösztönösebb műfajai közé, az effé­le feladatoktól sem zárkózott el. Évről évre kikerült műterméből néhány arckép, melyeket barátairól, feleségéről, önma­gáról - tehát saját elhatározásból -, vagy további személyekről - megrendelésre ­festett. Korai portréi közé tartozik az a női mellkép, amely épp az ábrázolttól került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe (3. kép). 6 A festmény több okból is ér­dekes darab. Fontos számunkra részint azért, mert kiválóan mutatja a fiatal mű­vész felkészültségét az emberábrázolás terén, másrészt igyekezetét az olaj festészet kívánalmainak való megfelelésre. Bartus itt egy megbízásos feladatnak tett eleget, mégpedig egy olyanfajta feladatnak, ami müvelődéstörténetileg is érdekessé te­szi a produktumot. Amint azt a festmény jobb felső sarkában olvasható felirat és az ugyanoda ragasztott fénykép is mutatja, a portrét az Öregfiúk táncestélyének rende- 4 kép önarckép, 1924. (HOM) zősége rendelte meg a festőtől az 192l-es szépségverseny győzteséről és győztese számára, jutalomképp. Lux Margit - Lux Kálmánnak, a Palotaszálló tervezőjének leá­nya 7 - ezzel akaratlanul is bevonult a város történetébe. Arcképe a korabeli miskolci tár­sadalmi élet egyik „színfoltjának" dokumentuma, másrészről bizonysága a helyi festőkre háruló feladatok sokrétűségének, a térségi vonatkozásokon továbblépve pedig: példája az általában vett arcképfestészet - indítékait tekintve - egyik igen speciális alfajának. 1924-ből való a művész magabiztosan ránk tekintő önportréja (4. kép). 8 Öltözete elegáns, hajviselete gondos - mint festészete maga -, mögötte a falon képei, rajzai so­rakoznak. Szignója éppúgy öntudatos, mint a művész egész megjelenése, arckifejezése: „Bartus Ödön Miskolcz / Művésztelep 1924. II." A művész ekkortájt legjobb és legener­gikusabb éveit élte. Túl volt második önálló tárlatán és számos csoportos fővárosi bemu­tatkozáson a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Épp az újjáalakult Közművelődési Egyesület első képzőművészeti kiállítására készült. 6 Lux Margit arcképe, 1921.-olaj, vászon, 77x61 cm HOM KGy Ltsz.: 82.12. 7 Gyulai 2000. 27. 8 Önarckép, 1924. - olaj, vászon, 61x37 cm HOM KGy Ltsz.: 75.358.

Next

/
Oldalképek
Tartalom