A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Pirint Andrea: Ecsettel, szóval és tettel. Bartus Ödön (1888-1950) festőművész munkássága

Ecsettel. A közéleti, közírói aspektusok kibontását későbbre hagyva, mindenekelőtt Bartus szellemi és tárgyi hagyatékának legdominánsabb egységéről, azaz festészetéről szólunk. „Képei: Kihasított természetrészek. Mintha a nyesetlen természet tükrözné magát bennük. Naturalista. Derűs napsütésben füröszti műveit" - írja egy művésztárs a korabeli sajtó hasábjain.

1 Találóbban összefoglalni utólag sem tudnánk. Ez a néhány szó igen költőien tömöríti magába Bartus festői stílusának lényegét nemcsak a 20-as évek alkotásai, de ismereteink szerint a korábbi és a későbbi munkák tekintetében is. 1903-1906 közötti ifjúkori zsengéi

2 ugyanazt az aprólékos természethüséget mutatják, mint a 20-as évek minuciózus tájképei, vagy a későbbi időkből ismert munkák. A szemléletmód, a művészetesztétikai ideál azonos, jóllehet a technikai jártasság érezhetően egyre magabiztosabb, bravúrosabb és - főképp az akvarell tekintetében - egyre nagyvonalúbb. Bartus legkedveltebb kifejezőesz- ., köze az akvarell volt, amivel már frissdiplomásként is mesterien bánt. Nem véletlen, hogy a Meilinger-Nyitray-féle szabadiskolában épp az akvarellfestés oktatását bízták rá. Főiskolai mestere, Edvi-Illés Aladár igen jó munkát végzett vele kapcsolatban. Edvi-Illés, aki annak idején Londonban tanulmányozta az akvarellfestést, a hazai akvarellisták egyik legjobbika volt, 1903-tól harminc éven át a Képzőművészeti Főiskola vízfestészeti tanáraként tevékenykedett. De a mester mást is adott Bartusnak, mint technikai ismereteket. Bensőséges hangulatú, líraian átérzett tájképeivel, kedvelt témáival tartalmi és stiláris szempontból is irányt mutatott. Bartus egyik korai műve az Avas alját ábrázolja (1. kép).

3 Az aprólékos gonddal megfestett látképet ugyanaz a finom, átlelkesített poézis élteti, mint Edvi-Illés ugyancsak műemléki épületet ábrázoló akvarelljei, a Segesvári részletei.

4 Az alkotások kompozicionálisan is egy tőről fakadnak, amennyiben az alacsonyan indított előtértől a közbenső tér háztömbjei fokozatosan vezetik fel a szemet a kép tulajdonképpeni fő témájához, történelmi múltunk velünk élő emlékéhez. 7. kép. Látkép a haranglábbal (HOM) 1 .Iclcnffy 1923. 2 Akvarcllck, ceruza- és tusrajzok a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Adattárában. 3 Az Avasi templom a Szinva patakkal, 1921. - akvarell, papír, 330x450 mm Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjtemény (továbbiakban HOM KGy) Ltsz.: 53.149.1. A reprodukción a témának egy másik feldolgozása látható: Látkép a haranglábbal, é. n. - akvarell, papír 310x230 mm HOM KGy Ltsz.: P.77.186. 4 Edvi-Illés Aladár: Segesvári részlet, 1896. - akvarell, papír, 520x400 mm HOM KGy Ltsz.: 53.201.1.