A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Kornyáné Szoboszlay Ágnes: Száz éve indult a 125 éve született Kós Károly pályája (Gondolatok egy hosszan kísértő olvasmányélményemről és a magam életútjáról 2008-ban)
A híres kincs, a Zólyomi-harács gazdagságát az idevágó első idézetben azok szerint írja le, ahogy „azt mindenki tudta és sokan látták" (458). A másodikban azok [is], „akik csak hallomásból tudtak róla és beszéltek innen-onnan a szállóhírek nyomán" (459) szinte túlozzák az eltűnt kincs nagyságát. [A pojánai harcról] „Ez is tudott valamit, az is hallott, összeadták, keverték, zavarták, tisztáiták" (532) Jellemző a nominális és a hiányos mondat, tagmondat vagy mondatrész önállósítása is. Ezek alkalmas eszközei a sejtelmesség, a balladás hangnem kialakításának. „A virágos réten egy csomóban tíz-tizenkét öreg fenyő. Fekete és szakállas. És csend és némaság mindenütt" (409). „ - Sebet kapott, a szeme közé éppen. Csákánnyal" (412). „Ott, igen. Az ágyon, teste betakarva, feje bekötve, mozdulatlanul, halálos némán" (413). „Csóválták a fejüket sokan, és csak nagyobb nyugtalanság kelt a hír nyomán. Mint zivatar előtt szokott kelni a szél" (420). „Hadd bámuljon a paraszt, ha már hadinépet lát. És hadd ijedezzék" (445). „Apaiánkon túl, a kertben leány palántázik és énekel hozzá. Fehér ingben, pendelyben, kendője a nyakába csúszva és mezítláb" (438). „És mindenki irigyelte őket. Mindenki. Ok pedig senkit, senkit" (521). Találkozunk kötőszóhalmozással. „És csend és némaság és mozdulatlanság mindenütt" (409) ,Jls zokogni kezdett az öregasszony és térdre bukott. És vele esett térdre az egész asszonygyülekezet és vele zokogott, és a nagy szakállú férfiak, a kardos, sastollas emberek is velük sírtak (547-548). Az egyéb fellelhető alakzatokat is be lehet illeszteni a mondatszerkesztési sajátosságok közé. Chiazmusként értékelhető a következő két példa. Ezekben az alany-állítmány - állítmány alany sorrend indokolja az idesorolást. „Az úr kérdez: kurtán, mogorván, és felel a katona rekedtes hangon, fáradtan" (434). „Eltűnt a temérdek arany [...]; minden, de minden eltűnt" (459). Ezt az utóbbit a halmozás példájaként kihagyás nélkül már idéztem. Az ilyen eseteket, tudniillik ha több alakzat jellemzőit is együttesen találjuk meg, R. Molnár Emma alakzattársulásnak, Lőrincz Julianna alakzattársításnak, én alakzategyüttesnek neveztem. 28 A következőben - amit kénytelen vagyok hosszabban idézni -, az ismétlés, a halmozás, a párhuzam és az ellentét alakzatait fedezhetjük fel. Az író az egyenes idézetet bevezető idéző mondatban a beszélő hangszínére is utal. Mivel ezek annyira átszövődve vannak, nem tudom őket külön-külön kiemelni. „A gyülekezet közül akkor felállott nagy szakállú Vas Ádám és mély hangja mintha a földből jött volna: - Meghallgattuk a gubernátor prezidens urat, meghallgattuk őnagyságát, Erdély fejedelmét, és válaszunk nincsen az ő beszédükre. Mi ma csak sírni tudunk, de nem 28 R. Molnár Emma, Alakzattársulások az irónia nyelvi megjelenítésében. In Szathmári István szcrk.: A retorikai-stilisztikai alakzatok világa. Tinta Könyvkiadó, 2003. 183-191. Lőrincz Julianna, Alakzatok és alakzattársítások Petőfi-versekben. Uo. 128-134. Kornyáné Szoboszlay Agnes, Az alakzat az archaizálás szolgálatában Kós Károly Az országépítő című regényében. Uo. 118-128.