A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

díszekkel gazdagítja, a főoltárra is új táblaképet festet. A szerzetesek méltán tekinthettek rá úgy, mint anyjukra, sőt második alapítójuknak nevezték.

48 Hedvig látogatásakor nem lehet, hogy ne jusson eszünkbe a kolostoralapító Sziléziai Szent Hedvig, aki hatodik gyermekének megszületése után házassági szüzességet fogadva, még férje életében több időt töltött a trebnitzi kolostorban, mint Boroszlóban. Ez a kolostor egyben lánynevelő és özvegyeket istápoló intézet is volt, Szilézia elitjének leányait és asszonyait gyűjtötte ide a szentéletű hercegnő, akiről az 1508-ban íródott ferences Nádor-kódexben fennmaradt magyar nyelvű legendája is elmondja, hogy „sok szizeket gondja alá vészen vala, és németeket apácaságra, némelyeket házasságra ad vala... mind mené (= mennyi) jövedelme neki vala, klastrombelieknek és szegényeknek osztotta vala".''

9 Tescheni Hedvignek nem volt módja Magyarországon kolostort alapítani, pedig rokonának és védőszentjének ez volt egyik legemlékezetesebb hitbuzgó cselekedete, e helyett a nádor felesége, majd özvegye már meglévő rendházakat támogatott, köztük is leginkább a Szepesség ősi kolostorát, Menedékkőt. Hercegnőként és a Szapolyai család tagjaként, majd fejeként udvart tartott fent a trencséni várban, ahol apródokat, nemes ifjakat, illetve az elit leányait és asszonyait nevelte, gondozta; egyszerre világi és spirituális céllal és tartalommal. Feltűnő, hogy az 1517-18-ban, vagyis még Hedvig életében íródott kolostortörténetben az ismeretlen menedékkövi szerzetes jótevőjüket csupán mint Szapolyai István nádor özvegyét, s nem mint tescheni hercegnőt említi, pedig Hedvig okleveleiben mindig ragaszkodott hercegnői címéhez, s az intitulatióban csak ezután következett özvegyi címe, egyébként pecsétjén is a Piastok sasát használta.

50 Ez talán fényt vet arra a presztízsre és tiszteletre, amely a Szapolyaiakat övezte „országukban", a Szepességben. A cellák építése és az oltárok felállítása mellett Hedvig gondolt a szerzetesek mindennapjaira is, Schmegen (= Szepessümeg, Igló mellett, közel Arnótfalvához) falu mellett halastavat ásatott nekik, s 4 tarcali szőlejét is a kolostornak adományozta.

51 Egy 1509-ben kelt adománylevelében, amellyel a karthauziak Hernádon álló malmát felmenti a földesúri szolgáltatások fizetése alól, megemlékezik arról a kivételes szeretetről, amellyel ő a karthauziak iránt viseltetik a szerzetesek szent élete és tekintélye miatt, s emlékezteti az adományosokat arra, hogy Szapolyai Imre és István nádor egykor úgy rendelkezett, hogy a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett kolostor szerzetesei kötelesek mindennap misét mondani lelki üdvükért. Hedvig és fiai az oklevélben kitérnek Keresztelő Szent János (egyébként Szapolyai János védőszentje!), Krisztus előfutára iránt érzett kivételes áhítatukra is, hozzá könyörögnek, hogy a földön és mennyben egyaránt segítse meg őket.

52 48 Item Anno MDV1. lUustris(ima) D(omi)na Hedwigis, Magnifiai D(omi)ni Stephani de Zápolya Palatini relicta, impetrata a Capitulio nostra Generali authoritaie, coenobium Lapidis Refugii, ex devotione intravit cum honesta comitiva virginum, ac Mulierum, decenterque ornavit illud: fundavit namque duas cellas, & Basiiicam cum duobus Altaribus, tabulis, ac ornamentis; insuper unam tabulam ad magnum altare, ...& multa pietatis opera fecit Monasterio ita, quod merito diet poterat Mater; & fuit Mater nostra, & fundatrix Monasterii, & habet memóriám perpetuam; quia amavit fratres valde; qui saepissime ad earn intraverunt per cellas, quas fundavit. Fundatio Lapidis Refugii (Wagner). 49 EK. Nádor-kódex ff. 266-267. 50 Hedvig címcrhasználatáról vö.: Gyulai 2004. 51 fpjro sustentatione Fratrum iussit

fodere piscinam satis magnam circa villain Schmegen, & quatuor vineas in metis oppidi Tarczal cum omni libertate, & exemptione a solutione nonarum, ac deeimarum. Fundatio Lapidis Refugii (Wagner). 52 Wagner 1774. 1.428.