A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)
A kedvelt kirándulóhelyen kívül a katolikus templom oratóriumának freskója is Pálma grófnéra emlékeztet, 47 mint egy fentebbi történetben már volt róla szó. A templom oratóriumában a grófi család foglalt helyet a szentmisék alkalmával. Külön oldalbejáraton lehetett oda feljutni. A bejárat felett a köbe faragott családi címer volt látható. 48 Ez az oldalbejárat ma már nincs meg, be lett falazva, ma a sekrestyén keresztül lehet feljutni a freskót őrző oratóriumba. 12. Emlékezés Béla grófról Kálniczky Vilma által A putnokiak körében a Serényi család tagjai közül Bélát (1866-1919) övezi a legmélyebb tisztelet. Ez nem véletlen, hiszen földbirtokosként, országgyűlési képviselőként (bár hivatalosan soha nem a putnoki térség képviselője volt) és miniszterként is nagyon sokat tett a település fejlődése, valamint az ott élő emberek érdekében. A ma élők közül személyesen már senki nem ismerhette, mégis sokan és sokat emlegetik, hogy mi mindent köszönhet neki a város. S hogy ez az emlékezet miként maradt fenn? Élt Putnokon egykor egy hölgy, aki szeretett írni. írásai gyakran megjelentek a korabeli megyei sajtóban. Ezek az írások hűen beszámolnak a felvidéki kisváros, Putnok akkori életéről. Ma már különös kultúrtörténeti értékkel bírnak ezek a tárcák. Az említett hölgy neve Kálniczky Vilma. Apja református lelkész, egykori szabadságharcos, a 48-as forradalom eszméinek hű őrzője volt. Sok évig szolgált Putnokon, sírhalma is a putnoki temetőben található. Kálniczky Vilma egyik tárcájában Béláról, mint Putnok és a megye jótevőjéről emlékezik. 49 Akik a későbbi korokban Serényi Béla jótéteményeit emlegetik, általában e tárca sorait idézik, leggyakrabban hivatkozás nélkül. Idézzük most fel, miként emlékezik a kortárs írónő Bélára: Ötven évvel ezelőtt Putnok még nagyon rendezetlen kis város volt, de lakosai összetartottak, vidám társadalmi életet éltek, melynek minden nagyobb összejövetelén híven részt vett,, Béla gróf" is, ki daliás megjelenésével, közvetlen, kedves modorával könnyedén áthidalta az egyes osztályok között lévő válaszfalat. Amellett komolyan képezte magát, vasszorgalommal tanult, mert már akkor arról ábrándozott, hogy olyan magas vezető állásba szeretne jutni, hogy Putnokot, - ez akkor még méltán „sárfészeknek" nevezett helyet, - a lehetőségig magas kultúrfokra emelhesse. Mint Gömör vármegye gazdasági egyesületének elnöke kezdte magasívelésű politikai pályafutását, az államtitkárságtól kezdve a háromszori miniszterségig. De azért egy pillanatra sem feledkezett meg soha szülővárosa fejlesztéséről, hanem erősen szorgalmazta, hogy elsősorban is megfelelő szép városházát építsenek. Azután járdát, villanyvilágítást, kockakövezett kocsiutat. A katolikus templomot is művészien kifestette, körül keríttette. Közben szolgabíróságot eszközölt ki Putnoknak. Állami elemi iskolát, külön kertészeti tanítóval. Polgári iskolát és már akkor azon fáradozott, hogy mielőbb járásbíróságot is kapjon Putnok. Mindezeknek a nagy dolgoknak a keresztülvitelében fáradhatatlan 47 Cserhalmi Margit (sz. 1921 ) adatközlése. 48 Az eredeti és a róla készült másolat is a Gömöri Múzeum gyűjteményében található. 49 Eredetileg a „Gömör" című lapban jelent meg 1940. november 24-én, majd két évvel később egy gyűjteményes füzetben is napvilágot látott. Ez utóbbit gyakran forgatják a kutatók. Lásd P. Kálniczky 1942. 59-65.
