A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)

Mint a fentiekből kiderül, ellentmondás tapasztalható arra vonatkozóan, hogy ki és mikor építtette a putnoki kastélyt. Ettől függetlenül nem kizárt, hogy amikor az építkezés folyt, az építtető egy másik putnoki ingatlanban, a fentebb említett kúriában lakott. 9. Az öreg grófné temetése Putnokon, az 1987-ben megnyílt Gömöri Múzeumba gyakran betért hozzám néhány idős ember, hogy meséljen a régmúltról. Egyikük, az akkor már nyolcvanas éveiben járó egykori református kántortanító többször elmesélte a következő történetet, amit én minden alkalommal udvariasan végighallgattam, de nem tulajdonítottam neki különösebbjelentőséget, annyira hihetetlennek tűnt. A történet a következőképpen hangzik: Amikor az öreg grófné meghalt, nem temették el mindjárt, mert akkor még a Serényieknek nem volt itt kriptájuk, és a gróf nem akarta a földbe temetni. A kripta csak a grófné halála után épült, Ybl Miklós tervei szerint. Az öreg grófné volt az első, akit oda temettek. De addig, amíg folyt az építkezés és sor kerülhetett a temetésre - és volt ez bizony egy év is - a kastély egyik szobájában őrizték a testét, amit balzsamokkal és illatos füvekkel tartósítottak}

6 Putnok monográfiájába tanulmányt készítettem a grófi családról. E tanulmányhoz folytatott kutatások során lettem figyelmes egy 1867-es latin nyelvű halotti anyakönyvi bejegyzésre, mely arról számol be, hogy ez a halott Pesten halt meg, mivel családjával már hónapok óta ott tartózkodott. A Putnokra szállított és balzsamos kenőcsökkel bekent tetem elhelyezése hosszú időre elhúzódott az új kripta építése miatt}

1 Tehát a történet igaz, ezt az anyakönyvi bejegyzés egyértelműen igazolja. Gróf Bubna Ludmilla a halotti szentségek felvétele után Pesten, 1866. június 18-án reggel 5 órakor, élete 38-ik, boldog házasságának 12-ik évében hunyt el szívburoklob következtében. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 23-án délelőtt 11 órakor fognak a család pesti lakásán (Aldunasor 2. sz.) római katolikus szertartás szerint beszenteltetni és annak utána Putnokon június 25-én a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. - adja hírül a gyász bekövetkeztének másnapján nyomtatott gyászjelentés.

38 A halál minden bizonnyal váratlanul érte a családot. Nem a gyászra, hanem az új élet fogadására készültek, hiszen Ludmilla két nappal előtte adott életet hatodik gyermekének, Bélának (1866-1919), a későbbi miniszternek. Hogy milyen események és milyen gondolatok játszottak közre abban, hogy a temetésre mégsem a gyászjelentésben meghirdetett módon került sor, nem tudjuk. Az viszont a fentebb leírtak nyomán tényként kezelhető, hogy családi sírboltba való elhelyezésre csak mintegy évvel később, 1867. június 16-án került sor. Ekkor került ugyanis felszentelésre a családi kriptakápolna. Mint már az előzőekben is szó volt róla, a felszentelést Petyerecz András, akkor már rappi, azt megelőzően putnoki plébános végezte.

39 Ehhez 1867. június 11-én kelt levelében a rozsnyói püspök adott engedélyt, s ezen kívül egy hordozható oltárt ajánlott fel és küldetett a kápolna részére.

40 A misézéshez berendezett díszes kápolnát a 36 Szűcs Gyula (1904-1993) adatközlése. 37 Bodnár 2001 (2002). 205. 38 Gróf Serényi Lászlóné szül. gróf Bubna Ludmilla gyászjelentése: http://pilot.familyscarch.org/rc- cordscarch/start.html#c=1542666;w=497:p=imagcBro\vscr Image 355. (2009. január 14.) 39 Bodnár 2001 (2002). 205-206. 40 Parókiális iratok, Nr. 770/1867. Putnoki Plébániahivatal Irattára. A latin szöveg fordításáért Gyulai Éva PhD-nck mondok köszönetet.