A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Brauer-Benke József: Ősi pásztorhangszerek, szarukürtök és fatrombiták

helyén van és végzi a dolgát.

36 Herman Ottó szerint akkor kürtöltek a vízimolnárok, amikor kifogyott az őrölni való gabona.

37 Bálint Sándor leírásában a víziduda másfél méter hosszú, 5-15 cm-ig szélesedő átmérőjű, füzfahánccsal vagy dróttal összefogott, hasítással készített fűz- vagy nyárfatrombita, amelyet kukoricalisztért a tutajos románoktól is cseréltek.

38 Sárosi Bálint kiemeli, hogy nemcsak az alföldi, de a sokkal gondosabban tömített havasi kürtöket is vízbe szokták áztatni, hogy a fájuk megdagadjon, és ezáltal eltömődjenek a mikrorepedések.

39 Megjegyzendő, hogy a szintén fából készült furulyatípusokba is öntöttek időnként bort vagy vizet ugyanilyen okból. Ezért valószínűsíthető, hogy a víziduda elnevezés egyfelől a vízben való áztatásra, másfelől a vízimolnárok és mások általi víz melletti használatra is utalhat, mert a víz fölé tartott és megszólaltatott fakürt hangja a víz közvetítő közegének köszönhetően messzebbre elhallatszott. A hosszában hasítással elkészített, vesszőgúzzsal vagy vasabronccsal összefogott fatrombiták néprajzi analógiái a környező népeknél is megtalálhatóak. Kárpátalján a hangszertípus hucul elnevezése a trembita, amely a népetimológia szerint a „tram bratam", vagyis a három testvér kifejezésből ered, amely a hangszertípus hucul eredetmondájára utal. A huculok eredetmondája szerint egy varázshatalommal bíró iparos készítette az első trembitát a három pásztorkodó testvérnek, oly módon, hogy hosszában kettéhasított egy lucfenyőt, és annak a belsejét kivájva, a két fél részt összeenyvezve elkészítette az első három méter hosszú fahangszert. A hangszertípusnak három különböző méretű változata van. A három méternél hosszabb típus elnevezése pohorona, amelyet temetési hangszerként használnak. Herman Ottó szintén beszámol a máramarosi ruszinok azon szokásáról, hogy legénypajtásuk halála esetén két legény hosszas bús nótákat fúj a kürtökön.

40 Három méter hosszúságú a vircsarszka dudka, amelyet akkor használnak, ha támadás éri a nyájat. Három méternél rövidebbek a koljudicska elnevezésű kürtök, amelyeket a karácsonyi ünnepi népszokások alkalmával szólaltatnak meg. A Bátky Zsigmond könyvében a 39. tábla 2-es ábráján látható, Bihar hegységből származó, oláh vagyis román eredetű, két darab hosszú kivájt fából abroncsokkal összefogott fatrombita elnevezése pásztorkürt, turnyika vagy bucsum.

4i A román bucsum elnevezés több, egymástól eltérő kürt- és trombitaféle hangszertípus elnevezését is jelentheti, amelyek között hajlított csövű trombitafélék, hajlított végű kürttípusok és hosszú, vékony trombitafélék is megtalálhatóak.

42 A román bucium fakürt elnevezést Franz Schussele a latin biicina szóval hozza összefüggésbe.

43 A másik románban használt kifejezés, a tulnyik viszont csak az abroncsokkal összefogott fatrombiták elnevezése, és leginkább Erdély nyugati részén használatos. Schüssele szerint a tulnyik (a románban hdnic) elnevezés a szláv tulu üreges, kivájt henger jelentésű szó származéka.

44 A tulnic használatával kapcsolatban Tiberiu Alexandru kiemeli, hogy kizárólag a fiatal nők által használt hangszer36 Sárosi 1998. 155. 37 Herman 1898. 20. 38 Bálint 1978-79. 583. 39 Sárosi 1998. 124. 40 Herman 1898. 41 Bátky 1992. 129-130. 42 Alexandru 1956. 9., 10., 12., 14. képek. 43 Schüssele 2000. 116. 44 Schüssele 2000. 117.