A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Brauer-Benke József: Ősi pásztorhangszerek, szarukürtök és fatrombiták

ŐSI PÁSZTORHANGSZEREK, SZARU KÜRTÖK ÉS FATROMBITÁK BRAUER-BENKE JÓZSEF A népi trombita és a kürtfélék között olykor nehéz különbséget tenni, mert a hangképzés ugyanazon a módon jön létre. Trombitának tekintjük a hosszú egyenes hangszereket és kürtnek, amelyeknek kúpos a furata és íves a kialakítása. A kürt szavunk a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint ismeretlen eredetű, de mindenképpen igen régi eleme a nyelvünknek. Valószínűsíthető, hogy a Kürtgyarmat törzsi elnevezésben szereplő Kürt törzset jelentő szó is kapcsolatba hozható az aerofon hangszertípussal.

1 A hangszertípusra utaló Kürt helynév a 12. századtól és a zenészekre utaló Kürtös családnév és helynév a 13. századtól folyamatosan adatolható.

2 Az ikonográfiái adatok szintén korai jelenlétét mutatják az íves kürtök hazai jelenlétének. Egy 14. századi körmendi ezüst ivócsészén egy lovas vadászaton részt vevő lovagot ábrázol, aki épp az ívelt kürtjébe fúj.

3 A szarukürt tehát a legrégebbi hangszereink közé tartozik. A felépítéséből adódóan nemcsak hangszerként, de méltóságjelvényként és ivókürtként is alkalmazták. A Képes Krónikában áll, hogy a honfoglaláskor Árpád vezér egy szamkürtből ivott a Duna vizéből.

4 A szarukürt díszített ivó- vagy díszkürtként való alkalmazása sokáig fennmaradt. A szarukürtök honfoglalás kori és az Árpád-kori emlékeiben leginkább a hadászati alkalmazásuk megragadható. Az 1040 körüli Casus sancti Galli című, Ekkehard által írt munkában olvasható, hogy a magyarok felderítői kürtszóval és lármával rontanak elő a Szent Gallen-i kolostor melletti erdőségből jelezve az ellenség érkezését.

5 Az 1150-1200 körül Anonymus által írt Gesta Hungarorumban olvasható, hogy a dunántúli területek horkája Vérbulcsú vagyis Bulcsú vezér kürtöket használt, amikor a görög és bolgár hadakkal megütközött.

6 Kézai Simon 1200-as évek vége körüli krónikájában olvasható, hogy 955-ben az augsburgi vereség után Bulcsú és Lél(Lehel) vezéreket Konrád császár elé kísérték és Léi a kürtjével agyonütötte a császárt.

7 A 14. század közepén készült Kálti Márk-féle Képes Krónika egyik iniciáléjában meg is örökítették a jeles eseményt, de a képen látható hangszertípus egy hosszú trombitaszerű hangszer és nem egy ívelt kialakítású kürt. Ennek ellenére a jászberényi Jász Múzeum gyűjteményében fennmaradt a „Lehel kürtje" néven ismert becses nemzeti ereklyénk, amelyről László Gyula kiderítette, hogy elefántcsontból készült Bizáncban a 10. században. A kürt felületének művészi értékű szalagfonat faragványa alapján feltételezhető, hogy eredetileg cirkuszi játékok alkalmával használták. A jászberényi „Lehel kürt" legkorábbi ábrázolása 1 TESZ II. 1970. 693. 2 Zolnay 1977. 304. 3 Kcrcsztúry-Vccscy-Falvy 1960. 28. 4 László 1958. 5-6. 5 Ekkehard 1942. 33-35. 6 Anonymus 1976. 71-76. 7 Kézai 1901. 38.