A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

a Gerse utca végén. Ezen a telken két házát találták, amelyek közül az egyik egy kö, a másik egy fából ácsolt épület volt, amelyet a horvátok elpusztítottak.

67 Ugyancsak 1669-ben vette meg Recski György és felesége Dobronoki Erzsébet 200 tallérért Básti János özvegyétől, Terczi Zsuzsannától a Gerse utcában, a Fáy István és Fuló uraimék közti házat.

68 Ez a házhely az első és második telek valamelyikének része volt eredetileg. Északi irányba haladva, a következő, tehát a palánk után a második telek a „Bornemisza ház". Bornemisza János kassai vicegenerális 1610-ben kapta Rudolf királytól a Gerse utcai kúriát, amelynek szomszédai Szirmay István és Paksy Gergely voltak.

69 A kúria eredetére nézve nagyon fontos megemlíteni, hogyan vallanak erről a 16-17. században. Borsodi Mihály 64 éves nemes, egykori szendrei bíró elmondta 1689-ben, hogy Bornemisza a gersei kúriájában „mészárost tartott és borokat árúitatott". Azonban csak limitált mennyiségű, 15 hordó bort volt szabad ott árulni. Szepesi Gergely egykori korcsmáros így vall: „... örökké szabad fundusnak tartották azon Bornemisza házat, mely a Gerse nevü szendrei utcában vagyon, örökké szabad korcsmája volt, sőt olyan fundus volt, hogy annak előtte akármi vétekben esett ember odaszaladt is, megmaradhatott békével benne."

70 Gyulai Éva szerint ez a középkorra visszamenő jog arra enged következtetni, hogy a telken valamikor egyházi ingatlan volt, s hogy a hely ennek egykor volt szentségét őrizte meg. Mindenképpen hozzá kell fűznünk ehhez a következőt: Bornemiszának amint a korabeli dokumentumokból kitűnik, két telke volt! A telkek helye ugyan ismert, de ez tévedésre adhat okot a két telekre vonatkozó adatokat tekintve. Bornemisza János már korábban, 1571-1573 közt a szendrői uradalom provizora volt.

71 1635-ben végrendelkezett, s birtokait nővére gyermekeire, osgyáni Bakos Borbálára, Máriára és Zsuzsannára hagyta.

72 Bakos Borbála pedig, mivel másodszor Giczey Farkashoz ment nőül,

73 a későbbiekben mindkét Bornemisza-féle telek a Giczeykúria nevet kapta. A Bornemisza-kúriát 1655-ben Hatvani András szendrői főkapitány szerezte meg. Ezt Wesselényi Ferenc, mint az uradalom birtokosa adományozta 2000 forintért neki, azzal a kiváltsággal együtt, hogy évi 12 hordó bort kimérhet innen.

74 Miután Pusztakazincnál, Szendrő határában Hatvani elesett egy törökökkel vívott ütközetben, háza özvegyére szállt. Özvegye Hartyányi Borbála, Fuló Miklóshoz ment férjhez, aki az itt álló régi faház helyett köépületet emeltetett a telken.

75 A kapitány lánya, Hatvani Mária és férje, losonci Gyürky Pál 1686-ban Borsod megye hatóságaihoz fordult, mert míg ők más, biztonságosabb vármegyébe költöztek, addig bizonyos vártisztek és szendrei lakosok elfoglalták szendrői házukat.

76 A ház feltehetően az 1687-es ostromkor leégett. A vármegye küldöttei ezen az éven megtekintették a 67 MOL. U et C 57:18 68 MOL. P. 72. Fs 70. fol. 122. 69 GYULAI Éva 2002. 202. 70 B.-A.-Z.-M. Lt. IV-501/a. XI. 264-271. 71 MAKSAY Ferenc: 1959. 458. 72 GYULAI Éva: 2002. 203. 73 FORGÓN Mihály: 1909.1. köt. 254. 74 GYULAI Éva: 2002. 208. 75 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVII. I. 71. 76 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. X. köt. 766.