A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

a térinformatikai elemzéssel megpróbáltunk egy előzetes rekonstrukciós képet adni a várról. Ezen rekonstrukciós elemek természetesen előzetesek, céljuk az volt, hogy a későbbi régészeti feltárásokhoz kiindulási támpontokat nyújtsanak, ahol létük, illetve kiterjedésük pontosabban tisztázható lesz. Szörényi Gábor András Serényfalva-Ofalu, a lakott területtől É-ra, a Keleméri-patak Ny-i oldala 2007 márciusában helyszíni szemlét végeztem Serényfalva település Ofalu határrészében. A lakott területtől É-ra, a Keleméri-patak Ny-i oldala mentén futó domb patak felé eső lábán, a szántott felszínen, 500x250 m-es kiterjedésű területen nagy mennyiségű 14-15. századi kerámiatöredék és égett tapasztásmaradvány került elő. A régészeti lelőhely D-i felére a jelenkori Serényfalva házai már rátelepültek. A régészeti lelőhely feltehetően azonos a középkori Málé faluval. A leleteket a miskolci Herman Ottó Múzeumban helyeztem el. Pusztai Tamás Szakáld-Mulató-domb ANagycsécs és Szakáld között újonnan létesítendő kavicsbánya területén 2007 augusztusában két alkalommal helyszíni szemlét végeztünk. Ezek során a vegetációval erősen fedett területen a már ismert, és 1966-ban K. Végh Katalin által teljesen elpusztítottnak ítélt lelőhely dombjának ÉK-i nyúlványán honfoglalás kori és újkori kerámiákat gyűjtöttünk. A helyszíni szemle alapján valószínűsíthető, hogy a régészeti lelőhelynek még bolygatatlan része is van. Szolyák Péter, Horváth Antónia, Kalászdi György Szerencs (Ond)-Barátszög A tervezett 39-es út nyomvonalában, a Szerencs-patak K-i partjához futó dombok lábánál a szántóföldön patakkal párhuzamosan futó, közepes felszíni leletsürüséget mutató őskori és császárkori leletek alapján jelzett régészeti lelőhely található. A régészeti lelőhely kiterjedése 970x250 m. Pusztai Tamás Szerencs-Földvár-dülő A 2007 őszén végzett helyszíni szemlénk során a Taktaföldvártól É-ra, a Földvár és a Szerencsi-patak mai medre között egy, a holt Takta-meder nyugati partjához kapcsolódó kisebb kiemelkedésen közepes felszíni leletsürüséget mutató, őskori leletek kerültek elő. A területet jelenleg szántják. A régészeti lelőhely kiterjedése: 200x80 m. Pusztai Tamás Szerencs-Kocsonda-határ, Takta-part A 2007 őszén végzett helyszíni szemlénk során a Takta É-i magaspartján, közvetlenül a szántott terület és az ártér találkozásánál, a szántóföldön, a part mentén hosszan elnyúló, őskori és császárkori település sűrűn elhelyezkedő, felszíni leleteit találtuk. A lelőhely kiterjedése 500x90 m. Pusztai Tamás Szerencs-Taktaföldvár A település D-i határában, a Takta egykori medrei által körülvett kiemelkedésen található erődítés területén több alkalommal végeztek régészeti leletmentést vagy helyszíni szemlét. A kutatások alapján, e helyen újkőkori, rézkori, valamint Árpád-kori település- és erödítésmaradványokkal számolhatunk. Az erődítés korát még nem sikerült pontosan meghatározni. A 2007 őszén végzett helyszíni szemlénk során megállapítható volt, hogy a régészeti lelőhely Ny-i feléhez kapcsolódó egykori települést már teljesen elbányászták, és helyére trágyát deponálnak. A földvár sáncát erdő fedi. A közelmúltban gépi erővel ismételten bányászni kezdtek, ami a sáncban feltárta egy egykori kőszerkezet maradványait. A már a Szerencsről készült történeti