A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Janó Ákos: Hagyományok és legendák Sárospatak múltjából

Pálóczi Simon helmeci udvarbírája betört Patak városába, amit László tartott elfoglalva és elfogta annak egyik jobbágyát. 1470. Pálóczi László halála. Később a kúria Simon fiára, Istvánra és János fiára, //. Imrére szállt. Ezt mutatja, hogy Imre felesége, Rozgonyi Dorottya a város felső részén, nyilvánvalóan saját birtokán, 1500 körül felépíti a Begina-házat. 1471. Egy oklevél még István és Imre közös oppidumaként említi Patakot. Nincs szó még a várról. (A hécei épület „csak" kúria.) 1471 és 1482 között Pálóczi István megépíttette a lakótornyot, későbbi nevén Vöröstornyot. 1482. Először tűnik fel a sárospataki vár említése: Castrum suum Sarospatakiense (István vára, a már felépült lakótorony). 1483. Pálóczi István emberei Helmec és Patak várnagyai. 1490-es évek: Hatalmaskodás kapcsán István emberei egy jobbágyot elraboltak és in carcere - a vár börtönében tartottak. 1492. A plébániatemplom építésének befejezése, amely építkezés minden bizonnyal a lakótorony építési munkáit követte. A két objektumon nagy valószínűség szerint azonos építőmühely dolgozott, s részben egymással párhuzamosan két építési tevékenység is folyt. 1493. Antal és Mihály egy kőházat adnak pataki várnagyuknak. 1503. A ferences harmadrendű nővérek, a beginák kolostora tűnik fel. Házukat, a későbbi Trójái, építtette Rozgonyi Dorottya. 1506. Az első évszámos kőfaragvány a várban, ami azt mutatja, hogy akkor még folyt az építkezés. 1528. Ferdinánd és János király közötti viszály során kétszer is ostromolták Patakot. Szó van a vár (a hécei erősség) ostromáról és pusztulásáról. 1529. A Bodrog folyón három hajóval ellenséges naszádosok érkeztek Tokajból Patakra. Ellenük az újhelyi várnagy őrséget helyezett el Patak városában a Bodrog partján emelkedett pallaciumban (erődített kúria vagy vár) - az alsó-várban. 1534. Perényi Péter írja Újhely várából, hogy a pataki vár és maga Sárospatak oppidum is vectatio következtében csaknem elpusztult. Ez évben kezdi Perényi Sárospatak mezővárost falakkal és árkokkal öveztetni. A lakótorony építéséről - amely az erősség legfontosabb és központi része volt -, nem esik szó. 1542. Perényi Péter újabb elfogatása, ami után már nem érhetett vissza pataki birtokaira, mert útközben meghalt. 1563. A Perényi-szárny kandallós szobájában lévő felirat szerint a „királyi lak", amit Perényi Péter épített, s utólag fia, Gábor díszített, nem a lakótorony, hanem az 1540ben elkészült palota volt. 1577-ben egy tanú nyilatkozata szerint - amikor Perényi Péter birtokba vette volna pataki adománybirtokát, Antal és Mihály testvére, Pálóczi Katalin a hídnál lévő alsóvárban lakott. Az akkori (fa-) híd valószínűleg a volt dominikánus kolostor és a lakótorony között volt. (Ezt mutatja az egykori városszerkezet és az odavezető közlekedési út.) ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBETRŐL SZÓLÓ KORÁBBI IRODALOM Oswaldus a Lasco (Laskai Osváth): Sermones de Sanctis perutiles a quodam fratre hungaro ordinis minorum de observantia comportati biga salutis intitulati féliciter incipiunt. Hagenau, 1497.