A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Janó Ákos: Hagyományok és legendák Sárospatak múltjából

Begina-házban kapott helyet. Ez a későbbi sárospataki kollégium legősibb, Trója-ként ismert épülete volt. Az itt folyó oktatás természetesen még nem a protestáns, hanem a katolikus hit szellemében történt. Az ország legtöbb városában, Soprontól Bártfáig, ahol a korai iskolázásról beszélhetünk, az iskola a plébánia mellett kezdődött, s a 15. század 30^10-50-es éveiben vált több helyen a protestantizmus intézményévé. Ennek a sárospataki legkorábbi iskolának volt iskolamestere az a Kisvár-dai János, aki 1486 óta tanított Patakon, s akinek a tanítványa lehetett ez időben Szálkai László. A sárospataki iskola „alapításának" 153 l-es dátuma Pápai Páriz Ferencnél szereplő bizonyos szövegrész összefüggéseiből való kiragadása, mely az ifjabb Tsétsy (Csécsi) János „műve" - mondja a történész Szűcs Jenő. A sárospataki protestáns iskolázás kezdeteit és a református iskola „alapítását" a hagyomány is ehhez az évhez köti. A hagyományt mind az iskola, mind a közvélemény napjainkban is tartja, az „alapítás" nagy évfordulóit változatlan formák szerint ünnepli annak ellenére, hogy annak volt tanulója, Szűcs Jenő az 1981, 82 és 83. években megjelent tanulmányaiban hitelét nemcsak kétségbe vonta, hanem az addig még ismeretlen okleveles források feltárásával és más adatok újraértékelésével, forráskritikai módszerével a pataki iskolázás korai történetéről hiteles képet alkotott. Ahogy Szűcs Jenő a helyi múzeumban 1987-ben tartott előadásában elmondta, s kutatásainak eredményeit szavakban is megfogalmazta, a továbbiakban ennek az előadásnak a tanúságait igyekszünk felidézni. E szerint az a romantikus elképzelés és minden történeti alapot nélkülöző hagyomány, mely szerint a sárospataki protestáns iskola kezdete konkrét évszámhoz volna köthető, s még inkább formálisan, bizonyos jogi formák szerinti iskolaalapítás történt volna az 1531-ben a vidéket még csak ígéret szerint sajátjának tekintő Perényi Péter részéről. Ez mai fogalmaink és joggyakorlatunk majd 500 évvel való visszavetítésének és nagyfokú anakronizmusnak tekinthető. Perényi Péter 1530-ban került el egyáltalán erre a vidékre, mert akkor állt be olyan „szélcsend" a két király, János és Ferdinánd között, ami ezt lehetővé tette. Megnézte az itteni „elvi" adománybirtokait, s egész évben Terebes várában tartózkodott. 153 l-ben még Siklóson székelt, s annyira hithű katolikus volt, hogy még az olaszországi Loretóba is elzarándokolt. 1533 őszén, amikor János király megjelent Pécsett, Perényi akkor állt át az ő pártjára. Ezzel szabaddá vált az út Újhely és Patak birtokba vételéhez. 1534-ben valóban elkezdte Patakon az építkezést, ami elsősorban a külső védelmi rendszer kialakítását, a belső város védelmi falakkal és bástyákkal való ellátását szolgálta. Ekkor már protestáns érzelmű főúr, azonban szó sincs arról, hogy iskolát alapított volna. Perényi később „el7. kép. Varga Imre lovasszobra Szent Erzsébet és Thüringiai Lajos őrgróf alakjaival a sárospataki római katolikus templom előtt