A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

jellegzetes, hamus rétegsor után következett. Ahabarcsos terítésből mázas és mázatlan 16. századi kerámiát, ez alól pedig 15. századi leletanyagot gyűjtöttek. A 15. számú kutatóárokban egy szürke színű, habarcsos-köves réteg került elő, amely igen sok, vörös anyagú, mázatlan 15. századi kerá­miát tartalmazott. A faltól D-re köves, habarcsos feltöltési rétegek sorakoztak, melyekből az elő­zőeknél durvább, vastagabb falú, de jellegtelen, 14. század végi kerámia is előkerült. Folytatódott a Középső vár udvarának letisztítása. A 29., 33. és 34. területeken az udvart csupán vékony, köves humuszréteg fedte, amiből elenyésző mennyiségű kora újkori kerámia került elő. Két újabb helyi­séget is sikerült azonosítani: 37. helyiség illetve a szárny ma is álló boltozat teréhez vezető - egye­lőre szám nélküli - folyosó ajtaját. Folytatódott a 32. terület megtisztítása is, amiben döntően 17. századi, habán kályhacsempék valamint néhány apróbb kőfaragvány került elő. Tereprendezés folyt az ÉNy-i falszorosban, amely érintette a 23. területet, itt kora újkori kerámia, illetve több üveg- és fémolvadék valamint a 36. helyiséget, ahonnan kevés kora újkori leletanyag került elő. Asatásvezetö: Simon Zoltán (AMRK) Ricse- Vízmű Észak 2006. március 30-án Ricse, Semjén, Kisrozvágy és Nagyrozvágy közötti szennyvízcsatorná­zás előkészítésével kapcsolatos örökségvédelmi hatástanulmányhoz végeztünk helyszíni szemlét. Ricse É-i oldalán, a vízmű dombján lévő tanya körül szórvány őskori kerámia került elő. A lelőhely ritkás leletintenzitású, pontszerűen lett meghatározva. Szörényi Gábor András Semjén-Gyüm ölcs-dűl ő 2006. szeptember és november hónapokban helyszíni szemlét végeztem Semjén külterü­letén, a településtől É-ra, 1000 m-re található Gyümölcs-dűlő és Czakó-fészek-dülő területén. Az É-D-i irányú dombvonulatokon, szántott felszínen 800x300 m-es kiterjedésű területen, kis felszíni leletsürüséget mutató, őskori kerámia- és tapasztástöredékeket találtam. Pusztai Tamás Semjén-Magas-homok Észak 2006. március 30-án Ricse, Semjén, Kisrozvágy és Nagyrozvágy közötti szennyvízcsatorná­zás előkészítésével kapcsolatos örökségvédelmi hatástanulmányhoz végeztük a helyszíni szemlét. Semjén közigazgatási határán a Magas-homok É-i részén lévő víztorony mellett szórvány Árpád­kori leleteket találtunk. A lelőhely ritkás leletintenzitású, pontszerűen lett meghatározva. Szörényi Gábor András Szendrő-Felsővár 2006. július 31. és 2007. augusztus 10. között Szendrő város Önkormányzatának kezdemé­nyezésére folytatódott a Felsővár 2001-ben abbamaradt kutatása. A DK-i bástya megfelelő minő­ségű újrakonzerválása mellett a megbolygatott D-i bástya részleges helyreállítását is célul tűzte ki. A feltárás során kiderült, hogy a 2001-ben a D4 szelvényben megfigyelt fal a D-i bástya korai periódusának Ny-i homlokfala. Feltárásra került a homlokfal és a Ny-i szárnyfal csatlakozásának pontja, valamint meghatározták a két homlokfal találkozásának helyét is. A fal külső oldalához különféle eredetű feltöltési rétegeket töltöttek. A Ny-i homlokfalhoz hozzáépítettek egy feltehetően merevítő funkciójú falat, melynek falkoronája a korabeli járószint alatt maradt. A D3 szelvényben, a 2001-ben megfigyelt fal szintén merevítő funkciójú lehetett, ami egykorú a bástya átépítésével. Meghatározták a második periódusnak a Sáros- és Új-bástya közötti kötőgátnak a helyét és irányát, valamint a kötőgát és a D-i bástya második periódusának K-i szárnyfalának csatlakozási pontját. A feltárt szakaszon a szárnyfalba fa gerendavázat építettek. Csekély mennyiségű 17. századi lelet­anyag került elő. Ásatásvezető: Tomka Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom