A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

nyíló (háló) kamarák voltak. A szobák között az udvarra nyíló pitvar volt. Az udvarban még sütőház, kis ház, és szenes ház állott. Különálló istállókban helyezték el az igás, a hintó elé fogható és a hátaslovakat.

128 Mihály özvegyétől, Andrássy Katától, aki ekkor már Héderváry István felesége volt, sikerült Mihály lányainak, Zsuzsannának és húgának, Máriának visszaszereznie a telket. A Rákócziakhoz feleségül menő lányok azonban csak a jegyajándék címén kifizetett 200 forint árán szabadultak meg Katalin asszonytól. 0 viszont ezután is nehezen mozdult innen, amiért Rákóczi Györgyné 1616-ban szolgáival elfoglaltatta az épületet és még bútorait és egyéb ingóságait is elvitette. A per végül is egyezséggel ért véget: „Tisztességes lakóhelyül adták Lórántffy Mihálynénak az szendrei háznak felét, az ott való majorházzal és abban lévő tyúk-, lúd-majorsággal egyetemben." Vagyis a kúria felét Andrássy Katalin és Lórántffy Mihálytól született lánya, Katalin kapta, a másik fele pedig Zsuzsannáé és Máriáé lett.

129 A fél telek 1632-re Lórántffy Kata birtokában volt, aki férjének, Allia Sámuelnek adta ezt.

130 Majd a telek másik felét Lórántffy Zsuzsanna a református egyházközségnek adományozta templom- és parókiaépítés céljára. Ezt fel is építették és a mai napig itt áll a szendrői református templom és paplak. A soron következő utolsó telek a Gerse utca jobb oldalán az 1747-es per szerint a Dózsa - Andrássy féle kúria, amely Andrássy Lajos birtokába tartozott. Ha visszatérünk az előző, később református templom helyévé lett kúriára, kiderül, hogy a fél kúriahelyet Lórántffy Mihály özvegye, Andrássy Katalin és leánya, Katalin kapta. Utóbbinak férje az erdélyi Allia Sámuel, majd ennek halála után Apaffy István volt.

131 Allia Sámuel küküllői főispán birtokrésze 1663-ban Szendrőn: romos udvarház, egy földesúri szántó és gyümölcsös, mely jogtalanul volt ekkoron más kezében.

132 Hogy hogyan került a Dózsa, majd újra az Andrássy család kezébe, nem találtunk rá adatokat. A keleti sor telekkiosztása ezzel véget ér. Az utca bal oldalának, azaz nyugati részének telkeit újra délről észak felé haladva, azaz a város palánkjától kezdik el felsorolni 1747-ben: „A bal oldalról a déli részről a Gerse utca régi falán belül, a Fáy - féle kúriának közeléből kezdődik." Itt állt ekkor a Móré-Szepessy-féle kúria, amelyet Ragályi István bírt. 1637-ben adta el Móré István jó barátjának, Zákány András alispánnak a szendrői Gerse utcában Katona Tamással együtt birtokolt nemesi telkét.

133 Ezt az első telket Móré János, a főkapitány öccse vette meg 250 forintért 1642-ben uzapanyiti Uza Imre gömöri alispántól. Ez a porta korábban Katona Tamás szendrői kapitányé volt.

134 Mivel feltehetően az első és második telek nem volt felosztva, alsó része Katona Tamásé, felső része Móré Istváné volt. Az is nagyon valószínű, hogy Móré ezt Berenthei Gáspár nagybátyjától, aki alispánja volt Borsod megyének, örökölte. (1630. május 10-én Berenthei Gáspár szendrői nemes kúriáját rokonára, Móré Istvánra ruház128 MOL. UetC. 120:2. 129 GYULAI Éva: 2002. 200-201. 130 B.-A.-Z. M. Lt. XIV-l7. Szendrő 1632. 131 FORGÓN Mihály: 1909. I. köt. 48., II. köt. 86. 132 MOL. UetC. 3:27. 133 MOL. A. 57. 9. köt. 36-37. 134 GYULAI Éva: 2002. 207.