A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Hazag Ádám: Cigányösszeírások statisztikai elemzése az északkelet-magyarországi régióban

szempontú cigánypolitikát képviselik. Az 1760-ban kelt rendelet kötelezi a hatóságokat már nem csak a cigányság letelepítésére, de az erkölcsös életre nevelésre, illetve a tudatlanságból való kiemelésükre is.

14 Az 1761. december 10-én kelt rendelet döntően befolyásolja a cigányság életét, megerősítik az eddigi intézkedéseket, de egy sor új szabályozás is megjelenik.

15 A cigányságot mesterségek gyakorlására szorítják, ezzel párhuzamosan kötelezik a céheket, hogy soraikba vegyék fel őket. Megtiltja a törvényhatóságok számára útlevelek kiadását részükre, ezzel akadályozva meg közlekedésüket az országon belül. A földesurak számára előírja, hogy a befogadott cigányok számára kötelesek házhelyet és földet biztosítani. A cigányság számára mégis talán az a rendelkezés jelentette a legnagyobb megrázkódtatást, mely eltiltotta tőlük a lovak tartását. A lótartás eltiltásának nyilvánvaló oka az volt, hogy ezzel is akadályozzák a gyors helyváltoztatást, valamint a lovakkal való kereskedést, melynek okán igencsak sok visszaélést, csalást követtek el. A legradikálisabb intézkedés azonban mégis a népcsoport nevének eltörlése és használatának büntetése volt. A cél bizonyára az lehetett, hogy a már igencsak negatív kicsengésű népnevet elvetve egy új, elfogadhatóbb hangzású névvel cserélje fel, azonban az „új magyar" és „új telepes" megnevezések sohasem terjedtek el. 1762-ben megerősíti eddigi intézkedéseit, kiegészítésként engedélyezi a cigányok besorozását a hadseregbe.

16 Az asszimilációt szolgálta továbbá 1763. évi rendelete, melyben eltiltotta a cigányság „hagyományos" öltözködését,

17 és ruházkodásban a jobbágyok viseletének követését írja elő, valamint megtiltja, hogy meztelenül járjanak.

18 1767-ben az eddigi intézkedések ellenőrzése érdekében Mária Terézia elrendeli a cigány lakosság összeírását, mely mellett eltörli a vajdai hivatalt, a törvénykezést a falubíró hatáskörébe rendeli, illetve a még vándorlók sátrainak, kunyhóinak lerombolását írja elő.

19 Torna, Gömör illetve Szepes vármegye cigányösszeírásainak elemzése A letelepedett cigányság összeírásának oka kézenfekvő, az összeírások voltak hivatottak igazolni az új szemléletű politika érvényesülését, hatékonyságát, valamint ellenőrizte a rendeletek betartását. Ez elvezet az összeírások másik jelentős motivációjához is, amely a fejadó beszedése volt. Ilyen összeírások már az 1740-es években is készültek, de ezek csak a felnőtt férfiak, valamint fiúgyermekeik adatait tartalmazzák. Ezek az összeírások a családi kereteket és pontosabb lélekszámot is megmutató 1768-as összeírásokkal összevetve adnak jó képet a cigányságról, ilyen munka készült Miskolc cigány lakosságával kapcsolatban.

20 Az összeírások elemzésekor azonban felmerülnek problémák, melyekért mindkét fél, azaz a cigányság és a hatóságok is részben felelőssé tehetőek. Egyfelől az összeírások csak a letelepedett cigány lakosságot érintették, a még mindig vándorló csoportokat nem írták össze, hiszen a rendelet értelmében erre nem is volt szükség. Másfelől az összeírások elkészítésének rendje igen szigorú volt, mindenhol ugyanazon kérdésekre 14 B.-A.-Z. Megyei Levéltár, IV. 501/f. XI. I. nr. 56. 15 HeiczingerJ., 1978. 178-179. 16 B.-A.-Z. Megyei Levéltár, IV. 501/f. XI. I. nr. 60. 17 Tarka ruházatuk, főleg a nőknél igencsak hivalkodó volt. 18 B.-A.-Z. Megyei Levéltár, IV. 501/f. XL I. nr. 62. Valószínűleg főleg a gyermekekre vonatkozott. 19 MezeyB., (szerk), 1986. 84-85. 20 Tóth P., 1993.