A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Tamás Edit: Adatlapos felmérések egy ruszin faluban, Komlóskán (1991,2000,2007)

A ruszin nyelv mindennapi használatát az összes megkérdezett körében 42,1% jelölte meg. 7,9%-uk gyakran, 24,7% ritkán beszéli e nyelvet. Más adatok születtek az egyes csoportok körében. A ruszin anyanyelvűek 82,2%-a mindennap, 6,7%-a gyakran, 8,9%-a ritkán beszéli a nyelvet. A ruszinul beszélő magyar anyanyelvűek 39,3%-a mindennap, 12,4% gyakran, 43,8% ritkán használja a nyelvet. A 2006-os kisebbségi önkormányzati választáson csak azok választhattak, akik előzőleg valamely nemzetiségként regisztráltatták magukat. Komlóskán a megkérdezettek 38%-a regisztráltatta magát, a többség, 62% nem. Ez jóval magasabb a ruszin nemzetiséget, anyanyelvet választók 200l-es, 2007-es adatánál, de messze elmarad, fele a ruszint beszélők arányának. Ugyanakkor a megkérdezettek 57,7% törekszik arra, hogy gyermekei megtanulják a nemzetiségi nyelvet. 1991-ben még 89,89% vélekedett így! 12,7% adott nemleges választ. 29,6% nem válaszolt e kérdésre. Az 1946-47-es lakosságcsere folytán a településen élő családok zömének rokonai élnek Szlovákiában. A megkérdezettek 35,2%-a válaszolta azt, hogy 50 év múltán is kapcsolatot tart fenn kitelepült rokonaival. 1991-ben 68,62% nyilatkozott hasonlóképpen. 16 év múltán az öregek elhaltával, az újabb generációk körében egyre inkább lazulnak a kapcsolatok. Már nincsenek közös itteni élmények, nem ismerik a felnövő generációkat. A nemzetiségi műsorok nézettsége nagyon megnőtt a televízióban az elmúlt másfél évtizedben. A válaszadók 73,2%-a adott pozitív választ. 1991-ben még csak 17,3% volt. Igaz, ma már róluk szólnak a műsorok, jóval színesebb, sokoldalúbb, bővebb a választék, mint a 90-es évek elején. A megkérdezettek 73,2%-a ismer hasonló nemzetiségi települést. 1991-ben még csak 30,61% volt. Bő másfél évtized alatt három nemzetiségi adatokat is gyűjtő adatlapos felmérés aktív részese lehettem Komlóskán. Mindhárom esetben én magam állítottam össze a kérdőíveket. A kérdések hasonlóak voltak. Természetesen az új jelenségek (nemzetiségi lakosság regisztrációja) megjelentek benne. Az első meglepetésként érte a lakosságot, s személyemben idegen beszélgetett velük, az utóbbi 2 egy folyamat részeként készült, helybeli adatrögzítők által. Számos tanulság, továbbgondolandó kérdéskör vetődik fel az eredmények láttán. Ezek közül egy csokorra való: -Anemzetiségi, anyanyelvi adatok rövid időn belül is változóak. Sok tényező befolyásolja a válaszadó sokszor pillanatnyi döntését. - Az elöregedés folytán, a halálozások révén egyre kisebb az a korosztály, mely beszéli a ruszin nyelvet a faluban. - Körükben azonban érzelmi, értelmezési problémák, történelmi reflexek befolyásolhatják a válaszok milyenségét. - Két évtized múltán sikerült a szlovák/ruszin kettős tudat-összemosódás problémájából kilépni. Ma már egyértelmű a ruszin azonosság. -Nem gyűrűzött be az ukrán-ruszin probléma. - Öntudatosabb, tájékozottabb lett a lakosság. Ismerik a hasonló településeket, nemzetiségi műsorokat néznek a televízióban. Természetesen befolyásolja mindezt, hogy gyakran ők maguk szerepelnek ezekben. I -A kisebbségi önkormányzat később alakult, de ma már stabilan működik. -A nemzetiségi regisztráció legyőzte a történelmi reflexeket és az 50 éves évforduló esetleges negatív hatásait.