A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Császári Éva: A szlovák nyelv elhalása és a kulturális elemek kiveszése Bükkszentkereszten

get hoznak. A farsangi maskarák szintén kivesztek a népi szokásrendszerből. A hamvazó szerdán kezdődő és húsvét vasárnapjáig tartó böjtöt egyre többen tartják be. A nagyszombaton végzendő, a jó termést elősegítő gyümölcsfa-rázás már a múlté. Virágvasárnap manapság egyre többen visznek sonkával (sódra), tojással és kaláccsal megrakott kosarat. A húsvét hétfői locsolkodás azonban kezd kimenni a szokásból. Szent György-napján hajtották ki a csordát a faluból, ma csupán egyetlen család tart tehenet a faluban. A bükkszentkereszti szlovákok nem hordtak népviseletet. A férfiak ünnepkor lakkos csizmát, priccses nadrágot, fekete glott (klott) surcot, kalapot, fehér inget, posztó félkabátot viseltek. Az idősebbek még járnak ilyen viseletben. A hétköznapi sure elengedhetetlen része a hagyományos bükkszentkereszti férfiviseletnek. Az idősebb asszonyok rojtos berliner vállkendőt viseltek, a női viselethez hozzátartozott a hosszú szoknya, a kötény, a blúz, az ünnepi alkalmakhoz és a korosztályhoz színben illő kendők (nagyhéten fekete kendőt viseltek, virágvasárnap pedig virágos-világos színű kendőt, nyáron finom anyagú delinkendőt, az idősebbek pedig fekete színűt). Manapság a kendő viselése kizárólag az idősebb korosztályra jellemző. A hagyományos kultúra gyakorlásának számos formája intézményesített keretek között él tovább. A 17 éve működő bükkszentkereszti szlovák hagyományőrző klub érdeme, hogy számos, feledésbe merült népszokást elevenített fel, jegyzett le az utókor számára. Összegyűjtötte a népdalokat, lejegyezte és filmre vette a hagyományos ételek készítésének módját. Sikerült az utókor számára teljes terjedelmében megmenteni a nagyhéten imádkozott zlati ocsenás-t (arany miatyánk). Intézményesített keretek között zajlik a szlovák nemzetiségi nap, amelynek célja, a hagyományápoláson kívül, a kulturális kapcsolatok ápolása a szlovák nemzetiségi településekkel. A hutatelepülések egyrétegű kulturális modellt képviselnek: az etnikai kultúra a népi kultúrában él tovább. A népi kultúra közösségformáló erejének köszönhetően megőrizhetjük a nemzetiségi, etnikai jellegünket. A teljesség igénye nélkül igyekeztem felvázolni a bükkszentkereszti szlovák nyelv és kultúra jelenlegi állapotát, helyzetét. A nyelv és a nyelvhasználathoz való viszonyulás további nyelvészeti, szociolingvisztikai kutatások tárgya lehetne. A bükkszentkereszti szlovák nyelvjárás szótárának megszerkesztése folyamatban van. Az anyaggyűjtés során bebizonyosodott, hogy ez az egyedi nyelvjárás igen gazdag szókinccsel bír, amelyet érdemes megmenteni az utókor számára. IRODALOM Császári Éva 2003 Slovensky jazyk a spolocnosf Novej Huty.(Ujhuta szlovák nyelve és társadalma) Szakdolgozat, ELTE, Szláv Tanszék Császári, Ildikó 2000 Minulosf a prítomnosf Novej Huty v rozprávaniach jej obyvatel'ov. (Újhuta múltja és jelene lakosainak elbeszélésében) Szakdolgozat, ELTE, Szláv Tanszék