A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Orosz György: Magyarok, szlovákok, ruszinok, szászok, románok, zsidók a hajdanvolt közös hazában (Nemzetiségcsúfolók)

lepedett németek (svábok) politikailag nem voltak irigylésre méltó helyzetben. Mind az egykori anyaországok (Németország és Ausztria), mind az őket befogadó Magyarország vezetői a kényes történelmi helyzetekben, pl. a különféle magyar szabadságharcok idején, politikai lojalitást vártak el tőlük. Ide kívánkozik egy fontos történelmi adat a 20. századból: „Rudolf Brandsch, az erdélyi szászok vezetője egyértelműen a szászok Romániához való csatolásáért szállt síkra, még a trianoni békekötést megelőzően, ami ezáltal hazaárulásnak minősült. "

50 A Grynaeus Tamás által közölt svábcsúfoló az 1848/1849-es magyar szabadságharc idején a német kisebbségnek Kossuth Lajos és Ferenc József császár nevével fémjelzett két ellenséges tábor közötti hányattatott sorsáról szól, kihangsúlyozva a németek gyávaságát és álszent viselkedését, látszatlojalitásukat a magyarok iránt (a nemzetiszínű kokárda kitűzése Pilisvörösváron a csárdára). A szöveg részben makaronikus nyelvezetű. Gúnyolódás tárgyát képezi benne a helytelen magyar beszéd, a németekre jellemző nyelvi jelenség, hogy lehetőleg minden zöngés mássalhangzót zöngétlenítsenek, továbbá a tipikus németes öltözék fontos részét képező nadrágtartó („hójzentróger"). A több évszázados magyar-német együttélésnek megvolt azonban a gazdasági hozadéka: fellendült az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság és a kereskedelem. A német kultúra jelentős hatást gyakorolt a magyar kultúra különféle síkjaira és szféráira, aminek különösen szemléletes és meggyőző bizonyítékai, elsősorban persze a szakavatott nyelvészek számára, a magyar nyelv német jövevényszavai.

51 A történelmi Magyarországon egykoron élt nemzetiségeinkből az I. világháború után jóformán csak a nemzetiségcsúfolók maradtak meg. A hajdanvolt közös haza területének kéthannadát, lakosságának kb. ötven százalékát, magyarokat és nemzetiségeinket, az európai nagyhatalmak ármánykodása által a szomszédos országokhoz csatolták. A trianoni határok közé szorított Magyarország az egyetlen olyan ország az egész világon, amely önmagával határos. A nagy nemzeti traumát azonban túléltük. A kommunizmus és a kommunizmus építését lelassított tempóban folytató szocializmus idején erőszakos eszközökkel és békés, de nagyon rafinált módszerekkel negyvenöt éven keresztül, a Vörös Hadsereg szuronyainak és tankjainak hathatós támogatását élvező diktátorok (Rákosi Mátyás és Kádár János) és az ő, vezető pozíciókban lévő elvtársaik a magyar nemzet istentagadóvá tételén, valamint a „Hungarus" identitás leépítésén munkálkodtak. Kötelezővé tették az internacionalista szeretetet, azaz minden népet szeretni kellett, csak a saját nemzetünket és magyar kultúránkat nem volt szabad szeretnünk, mert azt magyarkodásnak, nacionalizmusnak és sovinizmusnak minősítették. A keresztény vallás és kultúra gyakorlását korlátozták,

52 megszüntették az állami iskolákban a hit- és erkölcstan oktatását, előzőleg azonban erőszakkal bezárták az egyházi iskolák túlnyomó többségét, megfélemlítették és üldözték a papokat, a szerzeteseket és az apácákat. Számosat közülük bebörtönöztek és meggyilkoltak.

53 A világi, azaz az állami fenntartású 50 BA, Potsdam, ADV. 127. Bl. 21-22., Sitzung des Geschäftsfuhrenden Ausschusses, 14. február 1922. In: Barabás L., 2006: 122. 51 BenkőL, 1967-1984.; Kobilarov-Götze G. 1972.; Bárczi G, 1975.; Horváth M, 1978.; Mollay K., 1982. A magyarországi németek népköltészetéről 1.: Hollós L., 1979.; Manherz K., 1984. 52 Különösen a vallási néprajz kiváló kutatója, Erdélyi Zsuzsanna körül sokasodtak meg a viharfelhők. L. erről: Orosz Gy, 2006/d. Az ateista kommunista körökben nagy port vert fel Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék, lőtőt lépek (Erdélyi Zs., 1999) című gyűjteményes kötete, amely Jézus Krisztus passiójáról szóló keresztény vallásos népénekeket és imákat tartalmaz. 53 Szántó K., 1991.; Szántó K., 1992.; Török J., 1992.