A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Orosz György: Magyarok, szlovákok, ruszinok, szászok, románok, zsidók a hajdanvolt közös hazában (Nemzetiségcsúfolók)

általános iskolába, ide kötnek gyermek- és ifjúkori emlékeim. Ebben a faluban váltam neveltetésem révén görög katolikus kereszténnyé és magyarrá. Mindeközben különleges hangsúlyt fektetek a „Hungarus" identitás és lelkület szemléltetésére, ami lehetővé tette a határainkon túlról érkezett jövevények befogadását és tartós letelepülésüket Magyarországon. Aranyosapáti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település a Tisza innenső partján. 1950-ben Révaranyos és Kopócsapáti községeket államhatalmi eszközökkel Aranyosapáti néven egyesítették.

24 Szülőfalumba néprajzos gyűjtés céljából mind ez ideig be nem tette a lábát. Ezért jómagam láttam hozzá, hogy az itt még fellelhető szellemi néprajzi értékeket feljegyezzem és megmentsem az utókor számára. Idevonatkozóan nyomtatásban is megjelent már három írásom.

25 A továbbiakban a társult falu, Révaranyos történetét fejtem ki, különleges hangsúlyt fektetve a hajdanán ide betelepített ruszinokra. Aranyos két falu (Révbács és Aranyos) egyesüléséből jött létre. A régebben ismert része Bács volt, melyet 1350 óta Révbácsnak neveztek és folyami átkelőhely volt a Tiszán. Neve a 15. század vége felé tünt el. Ekkor olvadt be Aranyosba, melynek neve 1466-ban jelenik meg először írásban is dokumentáltan. Aranyos az arany szó melléknévképzős alakja. A névadás bizonyára egykori lakói foglalkozását jelöli, akik a Tiszától lehordott aranyszemcsék mosásával foglalkoztak. Ezeket az adatokat közli Révaranyosról az Önkormányzat Net, azaz az önkormányzatok információs adatbázisa és portálja.

26 Ugyanitt olvasható még a következő mondat, amelyet, a benne foglalt óriási tévedés miatt, szó szerint idézek: „Ruszin jobbágyok betelepítésével kerültek a XVIII. század elején a görög katolikusok a faluba. "

21 Ezen téves vallástörténeti adatot cáfolom meg lényeges tudományos szakirodalom tanulságainak felhasználásával. Egy dolgot azonban biztosan állíthatunk: Révaranyosra a 18. században ruszinokat telepítettek be. De kik is a ruszinok? Sasvári László idevonatkozó monográfiájában a következőképpen szól róluk. A ruszin nép történelme folyamán nem volt államalkotó nemzet, de rendelkezett és manapság is rendelkezik saját nyelvvel, nemzeti azonosságtudattal és kultúrával. Történelmileg századokkal ezelőtt Lengyelországhoz és a Habsburg Birodalomhoz kapcsolódott. Napjainkban több ország területén él, részben szétvándorlás és kivándorlás folytán. Vallása a 16-17. századi uniós mozgalmak óta görög katolikus. Ennek kizárólagossága csak az újabb időkben változott. A régi iratokban a ruszin szó latin megfelelője szerepel: ruthenus. A hivatalos nyelvben pedig az ebből rövidült formát használták: ruthén. A magyar köznyelv a ruszin nyelvet is orosznak mondja. A ruszinok betelepedése Magyarországra a középkortól fogva folyamatos volt.

28 Levéltári források a bácsaranyosi (Révaranyos, majd Aranyosapáti) görög szertartású parochia alapítását 1555-re teszik.

29 Saját szememmel láttam az Aranyosapáti Görög Katolikus Egyházközség hivatali pecsétnyomóját: ebben ugyancsak 1555 szerepel - a parochia alapításának az éve. Következésképpen: a ruszinok 18. századi Bácsaranyosra történt betelepítése előtt is éltek már görög szertartásúak a faluban. A török hódoltság alatt a település lakosainak száma erősen megfogyatkozott. 24 Kissi., 1980. 60. 25 Orosz Gy., 2006/a.; Orosz Gy.. 2006/b.; Orosz Gy, 2006/c. 26 http7/onkormanyzat.net/citv_detail.php?id=89 (2007. 06. 20.) 27 http://onkormanyz.at net/city_detail.php?id=89 (2007. 06. 20.) 28 Sasvári L., 1996. 8., 13. 29 HPL Fasc. 35. No 66. 1774. In: Udvari!.. 1992. 105.; L. még: Sasváry L., 1996. 13.