A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Orosz György: Magyarok, szlovákok, ruszinok, szászok, románok, zsidók a hajdanvolt közös hazában (Nemzetiségcsúfolók)

MAGYAROK, SZLOVÁKOK, RUSZINOK, SZÁSZOK, ROMÁNOK, ZSIDÓK A HAJDANVOLT KÖZÖS HAZÁBAN (Nemzetiségcsúfolók) OROSZ GYÖRGY Szent István királyt a kortársai keresztény példaképnek, „szentéletünek" tekintették. Ali. században a „szent" jelzőt nem csupán szentté avatottak nyerték el, hanem azt már életükben is megkapták a kereszténység ügyéért aktívan tevékenykedő papok és uralkodók. Szent István király még életében kiérdemelte a „szent" jelzőt mind az európai kultúrvilág, mind a magyar nép szemében, egyéniségével és életmüvével: a keresztény magyar állam megszervezésével, amellyel nemzetünk fennmaradását biztosította immár egy ezredéve.

1 A magyar krónika és Szent István legendái egyaránt kiemelik, hogy az időben özönlöttek a különféle jövevények (hospesek) Magyarországra. Még inkább kifejezésre jut ez azokban az Intelmekben, amelyeket Szent István fiához, Imre herceghez intézett, s amelyeket valószínűleg Asztrik-Anasztáz érsek foglalt írásba.

2 Az Intelmek VI. fejezete a vendégek befogadásával, megtartásával és istápolásával foglalkozik. Ebből idézem most a király nevezetes és örök érvényű szavait: Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstöl elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.

3 Ezt a passzust sokan úgy magyarázták - írja Györffy György -, mint a bölcs nemzetiségi politika első megnyilvánulását. A középkorban azonban nemzetiségi kérdés még nem volt, s így István király szavai nem értelmezhetők a „kisebbségekre". Itt inkább a középkori központok „soknemzetiségéből" származó előnyről van szó. A külföldi kereskedők és kézművesek fellendítették a gazdasági életet, de haszon származott a mezőgazdaság vonatkozásában is az új agrártechnikát meghonosító telepesekből.

4 Szent István király a honfoglaló magyaroknak és a velük jött más törzseknek, valamint az általuk a Kárpát-medencében talált népcsoportoknak új hazát adott, az uralma alá tartozó népeknek a keresztény hitre térítésükkel pedig biztosította a tartós fennmaradásukat. Jómagam szüleimtől neveltetésem révén magyar identitástudatot kaptam, ami természetesen fokozatosan alakult ki bennem. Édesapám már kora gyermekkoromban belém plántálta a magyar haza szeretetét, amit az alábbi, tőle tanult kétsoros verssel szemléltetek: 1 Györffy György: István király. In: Király L., 1988. 15. 2 Györffy György: István király. In: Király L., 1988: 11. 3 István király intelmei. Erkölcstanító könyvecske. Fordította Kurcz Agnes. íratott 1013-1015 körül. In: Király L., 1988: 55. A fordítás Balogh József \at\n szövegkiadása alapján készült, kiadva Szentpétery Imre: Scriptores Rerum Hungaricarum II., Budapest, 1938. 611-627. 4 Györffy György: István király. In: Király L., 1988: 11.