A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Edina: Veleméri kocsonyástál restaurálása

hatjuk a veleméri gerencsérek kerámiamű­vességéröl: „Én pedig gerencsér leszek, kinek munkája a mi tájékunkon legke­lendőbb. Ő a közönséges fazékon kívül kályhákat, tálakat, tányérokat, lábasokat s többi efféle kisebb-nagyobb cserépedé­nyeket agyagföldböl a kerekén melyet a lábával hajt meg és s közönséges edényt a kemencében egyszer - a megöntöttel pedig kétszer megégetvén - könnyű módon csi­nálni, és jó nyereséggel eladni tudja..." 7 Gerencsérek a nyugati határvidéken Gerencsérnek vagy gelencsérnek mondják a fazekast a Dunántúl délnyugati és az Alföld déli részén. Ez az elnevezés a délszláv, eredetileg „fazék" jelentésű szóból származik. Magyarország más te­rületein ezt a szót nem ismerik, mindenütt fazekasnak hívják azt, aki agyagműves. A fazekas elnevezést szintén használ­ják Nyugat-Dunántúlon, ahol csak a vá­rosi céhbeli mestert hívják így. A falusi agyagművest pedig inkább gerencsérnek 1. kép. Vas megye fazekasközpontjai nev ezik. A kétféle megnevezés készí­(Magyar Néprajz 1991 nyomán) ., . , . , „. , , , . , ' ^ ^ J s ; testechnikai megkülönböztetést is takar. A fazekas fejlettebb technikát alkalmaz, inkább mázas edényeket készít, míg a gerencsér kezdetlegesebb, ősibb módon koron­gozza, égeti jórészt mázatlan edényeit. Vas megyében a lakosság nagy része gerencsér. E völgynek több neve is van a néprajzi irodalomban: Belső-Őrség, Züric-völgy, Veleméri­völgy. 8 Az első ismert néprajzi emlékek csupán századunk elejéről származnak. E tárgyak a középkori egyszerűséget őrizték meg. A Veleméri-völgy lakosságának kerámiaművé­szete jórészt a tűzálló agyag és a fa bőségén alapuló fazekasságon nyugodott. Veleméren szinte mindenki gerencsér volt, többségük a mesterségét háziiparszerűen folytatta. 9 Jellemző fazekastermékeik A fazekakra egy vagy több abroncsot tettek és a száját, ajakát meg az abroncsok vonalát színes: sötétbarna, zöld vagy sárga mázzal vonták be. A tejesfazék sajátos ala­kú, tört vonalú alul hasas, nyaka csonkakúpszerűen elkeskenyedik. A cseréptepsi kemen­cében sütésre való. „Lakodalomba készítettek tálakat. A levesestál nagyobb, a húsostál kisebb méretű volt. A tálak belül meg voltak öntve fehér vagy piros öntőfölddel, belse­jükbe pemzlivel karikát húztak, ebbe belefröccsentettek néhány csepp színes festéket és 7 NagyZ., 1996, 206. 8 KreszM., 1996, 228. 9 KreszM., 1996,230.

Next

/
Oldalképek
Tartalom