A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Edina: Veleméri kocsonyástál restaurálása
hatjuk a veleméri gerencsérek kerámiaművességéröl: „Én pedig gerencsér leszek, kinek munkája a mi tájékunkon legkelendőbb. Ő a közönséges fazékon kívül kályhákat, tálakat, tányérokat, lábasokat s többi efféle kisebb-nagyobb cserépedényeket agyagföldböl a kerekén melyet a lábával hajt meg és s közönséges edényt a kemencében egyszer - a megöntöttel pedig kétszer megégetvén - könnyű módon csinálni, és jó nyereséggel eladni tudja..." 7 Gerencsérek a nyugati határvidéken Gerencsérnek vagy gelencsérnek mondják a fazekast a Dunántúl délnyugati és az Alföld déli részén. Ez az elnevezés a délszláv, eredetileg „fazék" jelentésű szóból származik. Magyarország más területein ezt a szót nem ismerik, mindenütt fazekasnak hívják azt, aki agyagműves. A fazekas elnevezést szintén használják Nyugat-Dunántúlon, ahol csak a városi céhbeli mestert hívják így. A falusi agyagművest pedig inkább gerencsérnek 1. kép. Vas megye fazekasközpontjai nev ezik. A kétféle megnevezés készí(Magyar Néprajz 1991 nyomán) ., . , . , „. , , , . , ' ^ ^ J s ; testechnikai megkülönböztetést is takar. A fazekas fejlettebb technikát alkalmaz, inkább mázas edényeket készít, míg a gerencsér kezdetlegesebb, ősibb módon korongozza, égeti jórészt mázatlan edényeit. Vas megyében a lakosság nagy része gerencsér. E völgynek több neve is van a néprajzi irodalomban: Belső-Őrség, Züric-völgy, Velemérivölgy. 8 Az első ismert néprajzi emlékek csupán századunk elejéről származnak. E tárgyak a középkori egyszerűséget őrizték meg. A Veleméri-völgy lakosságának kerámiaművészete jórészt a tűzálló agyag és a fa bőségén alapuló fazekasságon nyugodott. Veleméren szinte mindenki gerencsér volt, többségük a mesterségét háziiparszerűen folytatta. 9 Jellemző fazekastermékeik A fazekakra egy vagy több abroncsot tettek és a száját, ajakát meg az abroncsok vonalát színes: sötétbarna, zöld vagy sárga mázzal vonták be. A tejesfazék sajátos alakú, tört vonalú alul hasas, nyaka csonkakúpszerűen elkeskenyedik. A cseréptepsi kemencében sütésre való. „Lakodalomba készítettek tálakat. A levesestál nagyobb, a húsostál kisebb méretű volt. A tálak belül meg voltak öntve fehér vagy piros öntőfölddel, belsejükbe pemzlivel karikát húztak, ebbe belefröccsentettek néhány csepp színes festéket és 7 NagyZ., 1996, 206. 8 KreszM., 1996, 228. 9 KreszM., 1996,230.
