A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Selján Éva-Veres János: Újabb lelőhelyek az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájának korai időszakából Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Előzetes jelentés)

1. kép. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrája formatív szakaszának (AVK I.) lelőhelyei Bor sod-A baúj-Zemplén megyéből Bükkábrány-Kőkúti-dűl ö A lelőhely Bükkábránytól DK-re, a Sályi- és Csincse-patak között, tőlük szinte egyenlő távolságra fekszik,

6 a Kivételes, a Kőkúti- és a Vasúti-dülők által határolt háromszögben, környezetéből kissé kiemelkedő dombháton. Települési jelenségek

1 Az eddig feltárt objektumok eloszlása alapján a felszínen legalább 2 földfelszínre épített, több-kevesebb eltéréssel ÉNy-DK felé tájolt, felmenő falú hosszúház cölöpszerkezete rajzolódik ki. Tőlük keletre, mintegy 10-15 méter távolságra egy-egy nagy kiterjedésű agyagkitermelő gödör helyezkedik el, mely rendkívül nagy mennyiségű leletanyagot szolgáltatott. Sajnálatos módon az 1. háztól keletre eső területen vezet át a bánya egyik nagyüzemi elektromos kábele, valamint egy talajvíz-gyűjtésre szolgáló kút, 6 A feltárás szempontjából sajnálatos körülmény, hogy a bányaműveléshez szükséges elövíztelenítés révén a területet párhuzamosan futó, ún. csorgák szabdalják, melyek 5 méter szélességben és több száz méteres hosszúságban bolygatták meg a területet, az ásatási felszínen nem egy gödröt vágva ketté. 7 Bükkábrány-Kökúti-dűlőn feltárt településjelenségek átfogó vizsgálata nagyobb lélegzetvételű munkát kíván, így az alábbiakban az agyagtáblát szolgáltató S83-85 gödörkomplexum, az s247-es számú kút, s66-os gödör valamint a hosszúház cölöplyuk-szerkezetének leírására szorítkozunk, a település teljes leletanyagát egy későbbi feldolgozásban kívánjuk közzétenni.