A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: Az abszurd a népköltészetben

AZ ABSZURD A NÉPKÖLTÉSZETBEN BALÁZS GÉZA /. Bevezetés A hivatásos művészeti mozgalmak, stílusok mindig kölcsönhatásban voltak a népköltészettel. Igaz ugyan az, hogy a primitív népek és a folklór művészetben (népművészetben) nem minden esetben beszélhetünk stílusokról, de stílusjelenségekről vagy művészeti módszerről föltétlenül. Ezek a stílusjelenségek olykor megelőlegezték a hivatásos (magas) művészet stílusjegyeit, máskor átvették, követték. Az első esetben folklorizmusról (népiességről), a második esetben folklorizálódásról (népivé válásról, „alászállott kultúrjavakról" beszélünk). 2. Történelmi stíluskorszakok A legjellemzőbb történelmi stíluskorszakok (amelyek Nyugat-Európától a Kárpátmedencéig) jellemezték Európát, s amelyeknek az irodalomban is megvannak a megfelelőik a következők: premodern - modern - posztmodern. Részletezve Szabó Zoltán (1998) szerint: román, gótika (pl. a kódexirodalomban is), reneszánsz, manierizmus, barokk, klasszicizmus, romantika, népiesség (folklorizmus), szecesszió, impresszionizmus, szimbolizmus, avantgárd (modernizmus): expresszionizmus, futurizmus, szürrealizmus, a népies modernizálása (új népiesség, neofolklorizmus), tárgyias-intellektuális stílus, neoavantgárd, posztmodern. Természetesen a stílusok nem egyformán jelennek meg valamennyi művészeti ágban. Gondoljunk csak arra, hogy a realizmus és a romantika hányféle korban és alakban jelenik meg - máig. Valamint: mindegyik művészeti ágnak vannak uralkodó stílusai. Érdekes lenne áttekinteni a stílusok földrajzi elterjedtségét is. A román, a gót, a reneszánsz, a barokk építőművészet mind megáll az egykori Magyarország határán. A Kassa melletti jászói apátság a legkeletibb barokk műemlék. A reneszánsz Magyarországon át terjedt el Németországban. Zenében, táncban, a képzőművészetekben, az építészetben, de a szó művészetében is sok kapcsolatot találunk a nagy stílusok és a népi művészeti módszerek között. Sok vita folyt arról, hogy a nagy, hivatásos művészeti stílusok a nép művészetéből emelkedtek-e ki, avagy éppen fordítva: a nagyobb stílusokból vett-e át a nép. Ez a folyamat művészetenként és koronként másként zajlott; általános törvényszerűség talán nincs is e tekintetben. Csoóri Sándor szerint: „Minden művészeti stílus gyökereit megtalálhatjuk a folklórban, például az avantgárd számos elemét (pl. a szürrealizmust)." Ebben van igazság. A nép művészetében megragadhatjuk a hivatásos stílusok nyomait. De mind a magas művészetekből a népművészet felé, mind pedig a népművészettől a magas művészetek felé vezet út. S ezt az utat közösségek és nagy egyéniségek egyaránt járják.