A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Régi belterületi nevek Borsod megyében - 1864
RÉGI BELTERÜLETI NEVEK BORSOD MEGYÉBEN - 1864 MIZSER LAJOS Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyüjtő mozgalmában Borsod megye is tevékenyen vett részt. A települések néhány hónap alatt vissza is küldték a megkapott íveket. Pesty nemcsak a külterületi elnevezésekre volt kíváncsi, hiszen a kérdőívén ezt is írja: „Ide tartozik sokszor a külvárosok, városrészek, utak, terek és utcák neveinek felemlegetése, ha ezen nevekben valami eredetiség lappang, vagy ha nemzeti emlékekkel összekapcsolván, és igy rólok történetileg vagy nyelvészetileg valami felderítés várható". Az utcanevek száma minimális lenne, ha Miskolc nem közölte volna a saját neveit. ÉszakkeletMagyarországon épp a nagyobb városok, megyeszékhelyek (pl. Beregszász, Munkács, Nagyszőlős, Sátoraljaújhely, Szatmárnémeti, Ungvár) mellőzték vagy a leírást vagy a belterületi neveket. Biharban Debrecen csak külterületi neveket hoz, Nagyvárad pedig csak a városrészneveket említi. Összességében a borsodi névanyag jelentősnek tekinthető. Szatmár megyében 22 helységből 99 adat van, Zemplénben pedig 13 helységből 67. Ez Borsodban a következőképpen alakul: 11 település 102 adatot mutat (természetesen az ismétlődéseket egyik megyében sem számoltuk). Borsod megye következő helységeiből vannak adataink (zárójelben a lejegyzők nevei és a leírás kelte): Borsodivánka (Olasz János bíró, 1864. május 21), Cserépfalu (Zubek Alajos jegyző, 1864. május 12), Ernőd (Szoboszlay András jegyző, 1864. szeptember 30), Kistokaj (Szalántzi Antal bíró, 1864. május 5), Mezőkövesd (Barankovics Lajos főjegyző, 1864. május 18), Miskolc (aláírás és keltezés nélkül), Négyes (Lemberkovics Alajos jegyző, Kovács Pál bíró, Dants Lázár törvénybíró, 1864. június 7), Ónod (Egressy József jegyző, Németh Jósef bíró, P. Kis János törvénybíró, Lénárt Jósef hites, Lénáit János hites, 1864. november 18), Sajópetri (Mihajlovics János jegyző, Kondrat András bíró, Mata János törvénybíró, 1864. május 8), Sajószentpéter (Vadászy György jegyző, 1864. május 16), Visnyó (Énekes Alajos jegyző, Konkoly Mihály bíró, Fónagy András hites; a község 1903-ban a Nagy- megkülönböztető jelzőt kapta, az 1950-es megyerendezéskor Heves megyéhez csatolták). Az anyag kisebb részét (Cserépfalu, Ónod) magam olvastam le mikrofilmről, a nagyobb részét Tóth Péter könyvéből vettem. A neveket ABC-sorrendben közlöm: a mai forma, dőlten az 1864-ben leírt adat. A lejegyzők magyarázatát - az eredeti helyesírást megtartva - idézőjelben hozom (néhol semmi kommentár sincs). Magam csak akkor fűzök hozzájuk megjegyzéseket, ha elengedhetetlenül szükségesnek látom. Miskolc belterületi neveit Marjalaki Kiss Lajos a maguk történetiségében részletesen elemezte, magyarázatai szakszerűek, megállják a helyüket. Ő ugyan nem ismerte a Pesty-féle anyagot, az ott levő helytelen magyarázatokat (pl. Cankó utca, Kandia utca stb.) nem is tudta javítani, ezt utólag megteszem. Alsó vég: Alsó vég (Visnyó): a falunak a hegytől távolabbi része. Alvég: Alvég (Cserépfalu): a községnek a templomtól délre eső része. Bagaméri sor: Bagaméri sor (Miskolc): „Hasolóképpen ezen útczát a' Bagaméri család birta és általok osztatván ki taksás házhelyekül nevét innen vette. E' család utolsó ivadéka hir neves ügyvéd Bagaméri e' század első tizedében halt meg":
