A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: A Négyesi Szepessy család nemzedékrendi tábláinak összehasonlítása

E nagyon lerövidített családfa láttán felmerül az emberben a kérdés, hogy miért is keletkezett, illetve miért csak ennyit közölt a szerző, amikor két korábbi tanulmány is sokkal részletesebben foglalkozott vele. Viszont éppen nála merül fel egy érdekes kérdés, ugyanis az összes szerző közül ö az egyetlen, aki Négyessy - Szepessyként írta a család nevét, amely arra enged következtetni, hogy e nemesi név két család nevének összeolvadásából keletkezett. E kérdéskör azonban ismét ahhoz a 16. századi családtörténeti részhez vezet vissza, mellyel korábbi tanulmányomban részletesen is foglalkoztam. Ezt követően egy jó évszázados ugrás következik a négyesi Szepessy családfa szerkesztők körében. Jó tíz esztendővel ezelőtt 1997-ben Dikácz Norbert, a Miskolci Egyetem hallgatója készített szakdolgozatához függelékként egy négyesi Szepessy nemzetség táblát. Maga a családfa szinte hibátlan, már ami a rokoni kapcsolatokat illeti. Mindössze egy leány maradt le a családfáról, méghozzá négyesi Szepessy II. Márton leánya, Sára, valamint természetesen férje, Tolcsvay-Nagy József. Szintén dicséretes volt, hogy a szerkesztő az azonos nevűeket sorszámozta, valamint hogy e sorszámozás közben a bárói ágat külön kezelte. Viszont annak ellenére, hogy ez a nemzetségtábla csak kiegészítésként, függelékként szerepelt a szakdolgozatban, kicsit több információt is elhelyezhetett volna a táblákon. Mert bár igen jól azonosíthatóak így is a táblán az egyes személyek, de az mégiscsak furcsa, hogy se egy évszámot, se egy házastársat el nem helyezett a genealógiai táblán. Ezek után az sem volt meglepő, hogy a legmagasabb elért tisztségek, vagy jelentősebb cselekedetek sem szerepeltek rajta, ráadásul a szerző a helyhiányra sem nagyon hivatkozhatott.

8 Mindenesetre kíváncsi lettem volna, hogy a genealógiai táblázatokról hogyan vélekedett a konzulens, Tóth Péter, illetve a szakdolgozat kijelölt opponense, azonban a dolgozat bírálatai sajnálatos módon elkeveredtek. A leszármazási tábla második részét Tarczai Béla is publikálta 2003-as tanulmányában. O szintén megemlít információkat az 1409-es esztendőtől Nagy Ivánhoz hasonlóan, azonban a családfát ő is négyesi Szepessy Bélához hasonlóan csak a már említett négyesi Szepessy Pétertől közöli.

9 A szerzőnek jóval kisebb terjedelem állhatott rendelkezésére, mint 19. század végi kollégájának, ami indoka lehetett annak, hogy a legutóbb publikált családfába nem kerültek évszámok, s így a családfa „lóg a levegőben". Szintén a kisebb fajsúlyú hibák közé tartozik, amikor a korábbi táblákon szereplő neveket hosszabbítja, illetve rövidíti a szerkesztő (például Sarolta - Sára stb.) Ez utóbbi azonban a kisebb, még áthidalható hiányosságok közé tartozott. Szintén kisebb, viszont nem elhanyagolható hiányosság, hogy az azonos nevűekhez nem kerültek sorszámok, gondolok itt a gyakoribb családfán is feltűnő nevekre, mint Péter, György, Pál, László, Zsigmond stb. így hiába próbálja valaki beazonosítani a leszármazási táblán mondjuk a tanulmányban szereplő kuruc alvezért, nem tudja csak a felesége, Kakasfalvi Csuda Zsuzsanna után. Sajnos a sorszámokhoz hasonlóan nem egy helyen elmaradtak a feleségek, házastársak nevei, mint Szepessy I. Pál felesége, Miskolczi Erzsébet, vagy Szepessy I. János felesége, Nagy Katalin, valamint Négyesi Szepessy Eugénia második férje, Wildburg Adolf Móric. A házastárs elhagyása ugyan egy szimpla érdeklődő számára csak annyit jelenthet, hogy vagy fiatal korában elhalálozott az illető és nem érte meg a nagykorúságot, esetleg agglegényként/vénkisasszonyként élte le életét. Azonban mivel e tanulmány a 8 Dikácz N., 1997,56-59. 9 Tarczai B., 2003.