A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Baron Ludwig Döry: Hat kályhacsempetípus vándorlása nyugatról keletre (16-17. század)

Celákovice ék. Prágától,

90 Vartnov (Ublo Pocsen),

91 Sedlcany, Okr. Pribram,

92 Lovosice, Okr. Litomerice (Leitmeritz)

93 és Prága.

94 Még keresztezik egymást a gótikus szelvényű bordák (Ryzmburk, Celákovice, Sedlcany), de később uralkodnak a lapos, aláhelyezett szalagok (Lovosice, Prága). Utóbbiak még keresztezik egymást (Lovosice), azonban Vartnovban és Prágában megtalálták a végleges alakot. Még gótikaszerü a töltelék Vartnovben, Ryzmburkban és Celakoviceben, ám újabb formák a végleges alakok felé mutatnak, úgy, ahogy azokat Morvaországból, Lovosiceből, Sedlcanyból és Prágából ismerjük. Itt feltételezhetjük, hogy valaki valamikor arra az ötletre jött, hogy a feltörő íveket lehajlítsa és a szomszéd ívvel összekösse. Ennek a műveletnek senki sem volt a tanúja, következtetésünk hipotézis marad. Mivel ez az öt példa egy könnyebben belátható fejlődést sugall, ez a csoport kicsinysége ellenére is szóhoz jut. Hogy is lehetne másképpen, mint hogy a gótika mérműves világa adta az alapgondolatot. Viszont, egy 1500 körül datált fríz a morvaországi Bouzov (Buzau) várának ásatási anyagából mutatja két egész és két fél körszelet kombinációját vízszintes sorban. Az ívek ötágú csillagokon nyugszanak.

95 Jelentős a töltelék, a mérmüves ablakok eltorzult utóda. Ha elhagyjuk a tölteléket, akkor kész az ívsor, így látható egy szerényebb bouzovi darabon (csillagok helyett hármascsillagocskák).

96 Feje tetejére állítva a mi íveink jól alkalmazhatók mint oromcsempék, így például Olomoucban (Olmütz).

97 Ezzel bővül az igen kedvelt és hosszú életű gótikus oromcsempék családja. Töröljük a kisebb bouzovi csempén a hármas csillagocskákat, akkor a pucér, de kicsit ügyetlenül összeállított ívsorok Tyrov, Okr. Rakovník várába vezetnek.

98 Mondhatni, egy tervezőtől származhatnak a mellvédormos csempék a lipnicei (Lipnitz, Okr. Havlickuv Brod) várából

99 és a caslavi (Tschaslau) múzeumban.

100 Míg a lipnicei darab egysoros, addig Caslavban a másik két - nem egyforma - sor egymás felett nyugszik. Analóg a nagyobbik bouzovi frízhez gótikus mérmü tölti ki a közöket itt is, ott is. Bouzovban az íveket tartó csillagok/hármas csillagocskák gyámkövek szerepét töltik ki; Lipnicén a magasabb alsó „felet" kampók tartják, róluk lógnak lefelé kilenclevelü gallyak, közöttük betűk és sokágú csillagok. Caslavban a bouzovi kettes sor alulra, megnyirbált párja felülre került (szegfű a végeken). Ritka eset, hogy egy tervező gondolatvilágát jól lehessen követni. Bouzov volt az elsődleges mű „mit csinálok egy téglalappal?" kérdezi a művész. A maradék kettes sor nem tölteni ki, „hova tegyem a maradék sávot? Tehát egyrészt redukálom másrészt laposabbra nyomom az íveket". Kicsit félszeg eljárás. 90 Ludvik Skruzny/Jaroslav Spaőek, K víbranym motívum stredovekych kachlu zu sríbek Mestskéhoz muzea v celákovicích, Celákovice 2004. Nr. 7. 49. 91 Pavel Kouril/Dalibor Prix/Martin Wihoda, Hrady Ceského Sleska, Bmo/Opava 2000. p. 363. fig. 258. 92 Martin Dohnal/Karel Koucky, Analysa casti novovekych nálezü archeologického vyzkumu mëstské parcely v Sedlőanech. In: Archeológia ve stfedních őechách 4, 2000. p. 371. t. 3/5. 93 Zápotocky, p. 146. t. 66/11. 94 Brych, 1990; Brych, 2004. Nr. 565. 95 Enc. Nr. 1163. 96 Enc. Nr. 1131. 97 Enc. 1129. 98 TamáS Durdík, Nálezy z hradu Tyfova (Die Funde aus der Burg Tyfov II. Katalog älterer Sammlungen). In: Zprávy CSSA24, 1982. p. 1-34, Nr. 394. t. 40/1. 99 Enc. Nr. 1134. 100 Zdenek Hazlbauer, Sbirka historickych v Mëstkém muzeu v Caslavi a jeji puvod. In: Muzejni a vlastivedná práce Rocník 29 = Cíátel starozitností Rocník 99, 4/91. p. 218-26. fig. 4.