A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Baron Ludwig Döry: Hat kályhacsempetípus vándorlása nyugatról keletre (16-17. század)

4b-böl több hü másolat 77 és egy kissé ügyetlen variáns. 78 4b-ből kiindulva lesová­nyodik a kompozíció, alárendelt helyeken most az új elemek szerepelnek: ötös sarok­motívum, lent középen kettős spirálok (késő középkori szemüvegre emlékeztetnek), a kis kereten ülő csigák kifelé kunkorodnak (akárcsak Salzburgban), oldalt két-két hatágú csillag jelenik meg. 79 Egy új sarokmotívum a toronyóra óramutatójára emlékeztet. 80 4c-ből mérsékelten redukált mező lett, legyező alakú nagy sarokvirággal 8 ' (1. Klusch, Zauber, fig. 36.). Még 4b-hez közelebb áll két töredék kifelé növő virágokkal. 82 A kolozsvári koronás variáns csak egy esetben talált utódra Fogarason. 83 Itt következik egy másik „kéz" sovány stílusajellegzetes formái a három- illetve ötágú egyszerű legye­zők, de most nem a kis keret homorú sarkaiból kiindulva, hanem a sarkokból befelé nőve. Tehát kiépítik a 4c-típus ösztönzését: háromszárú legyező 84 de ötszárú is (utóbbi egy félig nyitott svájci bicskára emlékeztet). 85 A kisebb keret oldalain kettős spirálok (1. fent). 86 5. típus (5a-b. kép). Ebben a fejezetben csak terjesztem és kiegészítem azt, amit más kutatók már publikáltak. Hála a szenzációs ásatásoknak, melyeket Bunta Magda 1965-ben Borbereken (Vurpar/Vurpód, Burgberg) és 1970-ben Alvinzen véghezvitt, most már van egy kezde­ti elképzelésünk a gazdag ottani csempeanyagról. Annak ellenére, hogy annak idején a habánok művészete úgy technikai, mint esztétikai vonatkozásban még nem igen volt fel­dolgozva, Bunta felismerte az összefüggést, és eredményeit 1970-73-ban publikálta. 87 Szerinte Erdélyben talált vagy kiásott habán csempék nem öregebbek a 17. század har­mincas éveinél. 88 Ezen csoport mustrájának a gerincét egymást keresztező körszeletek képezik (5a­b. kép). Nekik Bunta két oldalt, Cserey kevés sort szentel. Térképünk sok lelőhelyet jelöl meg Prágától Brassóig (Brasov, Kronstadt), mindenütt ott, ahol habánok dolgoztak. Óhatatlanul felmerül a kérdés, honnan származik ez a típus. Németországban isme­retlen, de Csehországból tizenegy datálatlan példányt ismerünk, melyek hipotetikus kö­vetkeztetések levonására alkalmasak. A mi harmadik típusunknál kockáztattuk a mustra levezetését a gótikától. Most szétáramlik a hatalmas gótikus tömeg, itt az egymást keresz­tező körszeletek válnak le. Hat objektum utal a mi 3. csoportunk mérművel díszített góti­kus példáira, a stílusváltozás tétovázva megy végbe: Ryzmburk (Okr. Náckod (Nachod), 89 77 Puskasu, fog. 27; Marcu, Cahle, Nr. 92-98. t. 183-86, Nor. 92, 92a, 95, 95a, 96 dat. 1640, 96a-e, 97, 97a-c, 98a. 78 Puskasu, fig. 26; Marcu, Cahle, Nr. 91. t. 66/91. 79 Ltsz. CH 176; Iliescu/Puskasu, fig. 6/15; Puskasu, fig. 23/2; Fulga, fig. 19; Marcu, Cahle, Nr. 107. t. 67/107. 80 Puskasu, fig. 24/2; Marcu, Cahle, Nr. 92. t. 66/92. 81 Paskasu, fig. 25. 82 Puskasu, fig. 26 = Marcu, Cahle, t. 66/91; 187/99a-b. 83 Marcu, Cahle, t. 183/90. 84 Iliescu/Puskasu, fog. 3; Puskasu, fig. 23/1, 24/1; Marcu, Cahle, t. 67/102a, 104; 188/102a-b, 104. 85 Paskasu, fig. 23/2; Fulga, fig. 19; Marcu, Cahle, t. 67/107, 188/107b. Hasonló Marcu, Cahle, t. 57/22. 86 Iliescu/Puskasu, fig. 3; Puskasu, fig. 24/1; Fulga, fig. 19a; Marcu, Cahle, t. 67/102b, 188/102a-b. 87 Magdalena Bunta, Habanii i Transilvania. In: Acta Musei Napocensis 7, 1970. 201-26; Uö. Fainta habana din Transilvania. Uo. 8. 1971. 219-38. Bunta 1973. 88 Bunta, 1973. 35. 89 ZdenekHazlbauer/JosefHlavácek, PoCetny pozdné renesancní kachlovy souborz hradu Ryzmburku. In: Zpravodaj muzea v Hradei Králové cislo 23, 1997, p. 123-35. t. 3/2; Cenek Pavlík, Gotická a renesancní kachlová tvorba Království ceskéhoz. Katalog clánku a kreseb MUDr. Zdenka Hazlbauera z let 1982-1997, Praha 1998, Nr. 328.

Next

/
Oldalképek
Tartalom