A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Pirint Andrea: Szelencék „meséi". Petró Sándor szelencegyűjteményének válogatott darabjai

11. kép. Miniatűrös szelence. Ltsz.: P.2007.58.1-2. (Fotó: Kulcsár Géza) is. Szinte a lehetetlennel volt egyenértékű, hogy a Habsburg Monarchia császára a gyűlölt ellenfélhez adja leányát. A döntéssel, amelyet politikai kényszerűség szült, egy időre abbamaradt a napóleoni és az osztrák seregek közötti fegyverkezés. Ausztria levegőhöz jutott, Napóleon pedig olyan feleséghez, akinek személye Európa egyik uralkodó családjával hozta őt rokonságba, és aki a várva várt trónörökös ígéretével kecsegtetett. A házasságkötés a Habsburg Birodalom egész területén módosította Napóleon megítélését. A korábbi, osztrák-párti körökben domináns ellenszenvet felváltotta az a fajta tisztelet, amely a Habsburg-házba benősült uralkodónak, a Habsburgok rokonának kijárt. Az osztrákok abszolutizmusa alá tartozó Magyarországon sem volt ez másképp, amit kiválóan illusztrál Kazinczy Ferenc példája. A Napóleon-kérdésben a Bécshez hü nemesség álláspontját képviselő irodalmi nagyságunk a házasságkötés hírére már dicsőítő epigramma megírására ragadtatta magát. A vers, amely „A Nagyság és Szépség Diadalma, Napóleonnak és Luizának menyekzőjöknél" címet viseli, Kazinczy sárospataki barátai, Sipos Pál és Kézy Mózes ugyanezen alkalomra íródott hexametereit követően született.

21 Ebben az ünneplő sodrásban természetszerűleg Bécsben, a birodalom központjában is megszülettek a Napóleon iránt most már rokonszenvet tanúsító alkalmi müvek. Ide tartoznak a nagyszombati származású, de Bécsben működő éremművész, Stuckhardt Ferenc emlékérmei a házasság alkalmából,

22 és ide sorolható az ugyanezen alkalomra készített miskolci szelence is a frigyre lépők kettős portréjával. A dinasztikus házasság - mint tudjuk - csak átmenetileg rendezte a két nagyhatalom viszonyát. Három év múlva Ausztria ismét a szövetségesekhez csatlakozott és hadat üzent Napóleonnak. Amikor pedig bekövetkezett Napóleon bukása, az örömtől ujjongó Bécsben - ahol 1810-ben még az itt tárgyalt szelence és az ehhez hasonló emléktárgyak 12. kép. Szelence 1. Napóleon és Mária Lujza portréjával, 1810. Ltsz.: P.2007.50.1-2. (Fotó: Kulcsár Géza) 21 Bíró F., (sorozatszerk.), 1998. 63. 252. 22 LykaK., 1981. 48-49.