A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Martos Gábor: Egy elfeledett miskolci festőnő. 160 éve született Bizony Ákosné Hosszúfalussy Róza (1848-1932)

9. kép. Házak (olaj, vászon, 64,5 * 78 cm, j.j.l. Bizony Akosné, magántulajdon) megalakult Miskolci Művészek Társasága"

22 (amelynek Bizony Ákosné természetesen szintén tagja volt). Ezt megelőzően azonban alakult még egy művészeti szerveződés is a városban, a Lévay József Közművelődési Egyesület, amelynek volt egy képzőművészeti „osztálya" is; ennek 1924 májusi bemutatkozó kiállításán a miskolci városháza nagytermében Bizony Ákosné ugyancsak részt vett munkáival. A helyi kiállításon való szereplések és az 1899-es műcsarnoki téli tárlaton bemutatott egyetlen képe után Hosszúfalussy Róza 1926-ban kapott lehetőséget arra, hogy nagyobb kollekcióval is bemutatkozhasson Budapest közönségének: a Nemzeti Szalon szeptember 5-én nyílt kiállításán nem kevesebb, mint 61 képe volt látható. A tárlaton Az L-ik csoportkiállításának katalógusa (Budapest, 1926. szeptember 5-től 12-ig) szerint „Brailowsky Leonidas, Brailowsky Rimma orosz festőművészek, valamint Bizony Ákosné, Gyenes Gitta, Liedenfrost Pál és Lingauer István festőművészek művei" voltak láthatók; köztük legnagyobb számban Hosszúfalussy Rózáéi (a második legtöbb művel, 45 darabbal Gyenes Gitta szerepelt). A katalógusba írt (hibás!) életrajz szerint „Bizony Ákosné, családi nevén Hosszúfalussy Róza született Mezőnyéken 1849-ben. Festeni 45 éves korában kezdett, amikor évekig Kemenszky Árpád tanítványa volt. Mint állandóan vidéken tartózkodó művészlélekre a szabad természet megfigyelése nagy hatással volt és tulajdonképpen saját erejéből érte el a most bemutatott első nyilvános szereplésének a nívóját." Erről a kiállításról a korabeli sajtó szép számú hírt adott: a Magyarság már augusztus 31-én beharangozta a tárlatot, majd szeptember 4-én újra felhívta rá a figyelmet, 5-én pedig hosszabb beszámolót szentelt az eseménynek. Ebben a szerző, bizonyos (m. j.) a következőket írta: „A magyar művészek közül Bizony Ákosné képei arról a művészi lelkességről, szeretetről és nagy munkáról tesznek tanúbizonyságot, amellyel megalkotójuk gazdag művészi lelkének legmélyéből bányássza fel őket. Negyvenöt éves korában kezdett festeni, saját erejéből ért el mindent, mert gazdag volt a természet szépségeitől és az önképzésen túl festői ereje vezette. Tájképei, akttanulmányai eredeti egyéniség gazdag termését adják." A lap szeptember 7-én még egyszer visszatért a megnyitóra: megemlékezett Kertész K. Róbert kultuszminisztériumi államtitkár beszédéről és felso22 Dobrik 1., i. m.