A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Martos Gábor: Egy elfeledett miskolci festőnő. 160 éve született Bizony Ákosné Hosszúfalussy Róza (1848-1932)

5. kép. Asztali csendélet (olaj, vászon, 75 * 63,5 6. kép. Félakt (az Asztali csendélet hátoldala; cm.j.j.l. Bizony Akosné, magántulajdon) olaj, vászon, 75 x 63,5 cm, magántulajdon) nyokat, és akit több írás is Bizony Akosné mesterének nevez) nyilván valóban befolyással voltak a festőnő művészi munkásságára; ezt állítja egyébként a Miskolc története 1848-tól 1919-ig című kiadvány A miskolci képzőművészet múltja című fejezete is: „[Kemenszky - M. G.] munkái hatással voltak a nálánál generációval idősebb helybeli művészekre is, mint a vele egy műteremben dolgozó Bizony Ákosné Hosszúfalussy Rózára". 17 Ám ez a hatás alighanem csak tovább erősítette Hosszúfalussy Róza művészi ambícióit, illetve nyilván csiszolta már korábban is megmutatkozó festői tehetségét; a művésznő ugyanis már jóval a Kemenszkyvel és Meilingerrel történt találkozás előtt is eljutott már a „kiállí­tási színvonalra": bár Bozsik István már idézett cikkében azt írja róla, hogy „inkább csak amatőr szinten foglalkozott művészettel", 18 azért az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1899-1900. évi téli tárlatának összesen 485 alkotása közé a zsűri csak beválo­gatta Bizony Ákosné egy portréját (a Tárgymutató Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1899-1900. évi téli kiállítására 19 szerint a Műcsarnok IX. termében szerepelt tőle egy Női arckép - olajfestmény, magántulajdon -; többek között olyan művészek alkotásai között, mint Mednyánszky, Kunffy, Rippl-Rónai, Perimutter, Gulácsy, Lötz, Glatz, Réti, Ferenczy Károly, Csók, Tornyai, Kernstok, Koszta, Fényes, Hatvány, Vaszary, Telepy). 20 Bizony Ákosné ezt követően ugyancsak kiállított a Miskolci Közművelődési Egylet 17 Dobrossyi. (főszerk.), 2003. 1033. 18 Bozsik I., i. m. 19 Singer és Wolfner kiadása. 20 L. Bartus Ö., 1929.: Bartus Ödön azt idézi ismeretlen szerzőtől erről a portréról, hogy „a zsűri a legkedvezőbben nyilatkozott felőle, s mint ilyet a párizsi világkiállításra is elviszik", arról azonban, hogy ez va­lóban megtörtént-e, nem tesz említést. És csak az érdekes párhuzam kedvéért érdemes lehet azt is megemlíteni, hogy miközben Bizony Ákosné a fővárosban a Műcsarnok kiállításán képviseli városát, Miskolcon ugyanakkor látható az első, írásos emlékekben fennmaradt művészeti kiállítás, a Nemzeti Szalon 1899. november 11-én megnyílt „vendég-tárlata" 267 művel, amelyek alkotói között ott volt többek között Iványi-Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Mednyánszky László - valamint a helybeli művészek közül Kemenszky Árpád is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom