A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Martos Gábor: Egy elfeledett miskolci festőnő. 160 éve született Bizony Ákosné Hosszúfalussy Róza (1848-1932)

EGY ELFELEDETT MISKOLCI FESTŐNŐ 160 éve született Bizony Ákosné Hosszúfalussy Róza (1848-1932) MARTOS GÁBOR A Majovszky Pál szerkesztette Magyar Művészet című folyóirat 1933. évi 1. számának 31. oldalán a következő rövid nekrológ jelent meg: „Késő aggkorában, 1932. december 20-án Miskolcon meghalt Bizony Ákosné Hosszúfalussy Róza festőmüvésznő, aki a budapesti közönség előtt mindössze kétszer szerepelt: egyszer egy arcképpel a Műcsarnokban (1899), egyszer pedig müveinek egész gyűjteményével (táj- és csendéletképek, képmások, aktok) a Nemzeti Szalon 1926 szeptemberi kiállításán. Bizony Ákosné Ábrányban született 1848. február 14-én. Negyvennégy éves korában műkedvelésből festeni kezdett, később a nagybányai művésztelep egyik festőjétől, Kemenszky Árpádtól kapott útmutatásokat a festésben. Még hetven-nyolcvanéves korában is nagy kedvvel és szorgalommal festett, sőt éppen hajlott korában vált előadása egyre festőibbé és erőteljesebbé. A boldogult művésznő egyébként nagy szerepet játszott Miskolc társadalmi életében és sokat tett a művészet megkedveltetése érdekében." Ennyit ír tehát mindösszesen a névtelen megemlékező - de vajon ki is volt ez a bizonyos Bizony Ákosné Hosszúfalussy (máshol Hosszúfalusy, Hosszúfalusi, sőt bizonyos helyeken a család Hosszúfalviként is szerepel) Róza, akiről alig néhány sor olvasható A Magyar Képzőművészek Lexikonában,

1 s akiről a Művészeti Lexikon is mindössze annyit tart említésre méltónak, hogy „főleg táj- és arcképeket festett"?

2 Hosszúfalussy Róza 1848. február 14-én született Ábrányban (ma Bükkábrány), Borsod megyében. (Bizonyos helyeken - tévesen - Sáros megye van megadva születési helyeként, valószínűleg amiatt, hogy ott is volt egy Ábrány nevű helység, a mai szlovákiai Abranovce.) A család az erdélyi Hosszúfaluból ered („már 1445-ben Hunyadi Jánost a Drágul vajda elleni hadjáratban három vitéz Hosszúfalusy követte" - írja a família történetéről Nagy Iván Magyarország családai címerekkel és nemzedéki táblákkal című müvében

3

), „s csak a XVII. század második felében a Rákóczy-féle mozgalmak viharai között hagyta el H. Zsigmond ősi lakhelyét, és nejével, Poroszlay Zsófiával együtt Magyarországra, Borsod megyébe telepedett meg".

4 Ennek a bizonyos, Borsodban megtelepedett Hosszúfalusy Zsigmondnak és Poroszlay Zsófiának volt a szépunokája Róza, akinek déd-, illetve nagyapja, Hosszúfalusy II. Sámuel, illetve Hosszúfalusy János is „több t. vármegyéknek táblabírája volt".

5 Róza apja Hosszúfalusy Ferdinánd, anyja Mikófalvi Bekény Erzsébet. Ferdinándról ma már csak annyit tudunk, hogy 1845-ben táblabíró volt,

6 míg a Bekény (másutt Bekényi) család „Mikófalvi előnevét [a] Heves megyei Mikófalva helységről írja, hol jelenleg is 1 Szendrei J-Szentiványi Gy., (szerk.), 1913. 2 Zádor A.-Genthon /., (föszerk.), 1965. 3 Nagyi., 1859. 176. 4 Uo. 5 Uo. 6 Lásd: Orosz E., 1906.