A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Cseh Fruzsina: Kerékgyártó-mesterség Tardonán az 1950-60-as években

4. kép. Tardonai fej fa (Cseh F. 2006.) készítés menetét, mesterségének elsajátítása az 1940-es években. Itt szintén kifejezetten a b faluban - az általában használt feliratokat személyre szabottan átalakította, és a fára véste. Ezeket a verseket mai napig őrzi egy füzetben. Ritkán az is előfordult, hogy az elhunyt családtagja hozta a kész szöveget, arra azonban nem emlékszik a bognár, hogy az ács (Pál Mihály), akitől a fejfakészítést tanulta, maga írta-e a fejfaverseket, vagy a megrendelők hozták azokat. L. G. számára természetes volt, hogy ő maga alakítja az elhunyt életének és személyének megfelelően a feliratokat (4. kép). A korábbi kutatások alapján elmondható, hogy a fejfakészítés területenként más-más személyre hárult: férfirokonra, asztalosra, kerékgyártóra.

27 Sok helyen asztalos hiányában a fej fákat is a bognárok készítik,

28 ezt igazolja a tardonai példa is. Szekeres Gyula azonban a hajdúböszörményi kerékgyártás kapcsán említi, hogy ott „a kerékgyártók feladata volt a fejfa készítése is".

29 A hajdúszoboszlói Császi Ferenc szintén mesterétől tanulta a fejfa;orán ez a művelet is nagy hangsúlyt kapott ignár feladata volt a síremlékek kifaragása.

30 Összefoglalás A tardonai kerékgyártó szakmaválasztása szorosan összefüggött a természeti környezet nyújtotta lehetőségekkel, az erdei munkák során ismerte meg a fát és annak feldolgozását. A kerékgyártó önállósodásának, majd későbbi lehetőségeinek a magánkisipart szabályozó állami rendeletek szabták meg a kereteit, melyeken belül a mester ügyességén múlott, milyen mértékben tud az igényeknek és elvárásoknak megfelelni, illetve egy állandó vevőkört kialakítani. Juhász Antal a kézműveseknek a helyi társadalomban betöltött szerepe kapcsán úgy látja, hogy egy iparos társadalmi súlyát befolyásolja vagyoni helyzete, hogy egyedül vagy segéddel dolgozott, mennyi földingatlannal rendelkezett. Természetesen mindezek mértéke függött az adott település nagyságától is.

31 L. G. nem törekedett a családi 1-2 hold föld és szőlő gyarapítására, hiszen a műhelyben bőven volt a megélhetést biztosító munka, másrészt az egyre iparosodó társadalomban a földtulajdon is fokozatosan értékét veszítette. A 20. század második felére a kerékgyártó mesterség 27 Domonkos O., 1991. 432. 28 JuhászA., 1991. \38.; Domonkos O., 1991.433. 29 Szekeres Gy., 1987. 65. 30 Szóbeli közlés: Császi Irén 2008. 31 JuhászA., 2003.