A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században
- csokoládépótlót készítettek cukor, gesztenye, cikórialiszt, szentjánoskenyér, mogyoróliszt vegyítésével, (de hiányzott belőle a theobromin), - propagálta vitaminpótlékoknak a pritamin, vitaprix készítményeket, melyeket a főzés végén tettek az ételbe. A háború utáni időben az élelem beszerzése gondot okozott, ezért az ellátáshoz hozzá kellett járulni a bentlakásos iskolákba járóknak. Putnokon havonta személyenként: 10 kg kenyérliszt, 5 kg főzőliszt, 0,80 kg zsír, 0,30 kg cukor, 2 kg bab, 2 kg borsó, 10 kg válogatott burgonya, 15 db tojás, 0,50 kg füstölt szalonna, 1 kg füstölt hús, 0,50 kg lekvár, 0,20 kg mák vagy dió, 0,50 kg só, 0,50 kg mosószappan és 40 Ft. Az étrend ebből bizonyára nem túl egészséges. Zsírral, szalonnával főztek, füstölt húsos leveseket, sok tésztát. Bizonyára a kerti terményekből kiegészítették ezt. Még edényeket is kellett hozniuk: 1 db egyliteres főzőfazekat, 1 db egyliteres főző lábost, mindkettőre fedőt, fakanalat és tésztavágót. 54 Egy 1947/48. évi összeírás főként a Dunától keletre és északkeletre fekvő területek mezőgazdasági női szakiskoláit vette számba: Állami Mezőgazdasági Középiskola volt 5 helyen (Amizoni-féle budapesti, a Prohászka és a Maglódi útiak Budapesten, a putnoki és a jánoshalmi), kétéves gazdaasszonyképző működött 7 helységben (Eger, Jászberény, Kecskemét, Pestszentlőrinc, Pécel, Pomáz, Szikszó), kétosztályos gazda- és gazdaasszonyképzők leány tagozattal dolgoztak 7 helyen (Monor, Nagykörű, Sárospatak, Nagytétény, Szeged-Röszke, Heves, Kalocsa), négyosztályos gazdaasszonyképzőt tartottak számon négy helységben felekezetek működtetésével (Kőszeg, Pécel, Sopron, Hódmezővásárhely), 10 hónapos gazdaasszonyképzőt szerveztek felekezetek öt helyen (Elek, Pécs, Pécel, Szikszó, Pomáz), és Mezőgazdasági Leányközépiskolákat 16 helyen írtak össze. 55 Bár az elnevezések nagy tarkaságot mutatnak és nehéz kiigazodni, azért kiderül, hogy ugyanazon intézményben esetenként hosszabb és rövidebb időtartamú képzéseket is tartottak. A földosztás után a kormány is feladatának tekintette a széles körű mezőgazdasági felvilágosító munkát, támogatta a mezőgazdasági és háztartási iskolákat, tanfolyamokat, hogy az újgazdák is boldogulni tudjanak kicsinyke földjükön. Eleinte a korábbi hagyományok alapján működtek ezek az intézmények. A népi kollégiumok külön hangsúlyozták, hogy új tehetségek kinevelését nagyon fontosnak tartják. A celldömölki iskola céljai között szerepel ez a tétel is: „intézményünk ...szellemi esztergapad, ahol a falusi vadhajtásokat lenyesik anélkül, hogy fájdalmat okoznának ... és segítségével addig ismeretlen tehetségeket hoznak felszínre." 56 Az 1950-es években minden középfokú, mezőgazdasággal, háztartási ismeretek terjesztésével foglalkozó iskolát egységes elnevezéssel igyekeztek megkülönböztetni a másfajta iskoláktól, a tanmenetüket egységesítették. A gazdaasszonyképzők háztartással, szabás-varrással-hímzéssel kapcsolatos tananyaga kimaradt belőle. Putnokon különféle átalakulások és különféle elnevezések után lényegében öt leány érettségijével 1951-ben befejeződött e korábbi iskolatípusnak a működése. A középszintű mezőgazdasági képzésben részt vett fiúk és leányok azon túl bármelyik egyetemen vagy főiskolán tanulhattak tovább. Egy ideig működött itt felsőfokú mezőgazdasági technikum is. Az 1989. 54 Iskolaismertetö 1947/48. MMgMA II. 884. 55 MMgMA II. 647/1 56 Rendek M, 1990.
