A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században
Tizenhat középfokú mezőgazdasági tanintézet alakult fiúk számára, többségük Mezőgazdasági Középiskola" néven 1922-1943 között. 32 1938-ban a leányok öt középfokú gazdasági intézményben tanulhattak, az eddig említetteken kívül 1924-től Kiskunfélegyházán és 1941-től Sopronban is. 33 Ebben az időszakban már a katolikus női szerzetesrendek is bekapcsolódtak a tanköteles korú, vagy az annál idősebb leányok képzésébe az iskolai oktatás keretében. A Jézus Szíve Néplányai két évfolyamú háztartási és gazdasági iskolája Pécelen 1937-ben nyitotta meg kapuit, ahol 80 fővel indult meg az oktatás. 34 A líceumokban fontos tantárgyak voltak a háztartástan, egészségtan, szabás-varrás-hímzés, illetve a polgáriból hozott ismeretek továbbfejlesztése. A két világháború között mezővárosok, nagyobb falvak módosabb, törekvőbb parasztlányai szívesen iratkoztak be polgári iskolába, a legmódosabbak bentlakásos líceumba is. Az itt szerzett ismereteiket otthon, saját falusi környezetükben gyümölcsöztették, mind a főzés, befőzés, betegápolás, gyereknevelés, higiénia stb. területén. A Dél-Dunántúlon a bajai, pécsi, szigetvári, kaposvári, nagyatádi, zalaegerszegi, keszthelyi líceumok voltak a legkeresettebbek a parasztlányok körében. De a falvakban lakó apácarendek az elemi iskolákban és az iskolán kívül is foglalkoztak a leányokkal, hogy azok megfelelő háztartási ismereteket sajátítsanak el. Mesztegnyőn az 1872-től ott szolgáló, óvoda és zárdaiskola alapító Krisztus Szeretet Leányai Apácarend 35 tagjait emlegetik ma is szeretettel, hogy milyen sok jót tettek a falu népével. Gyógynövény-, kertészeti, háztartási ismeretekre is tanították a leányokat az iskolán kívül is. Tanfolyamokat is szerveztek. A kecskeméti gazdasági tanítónőképző 1926-ban felvette az alapító miniszter Darányi Ignácz nevét. 36 A minisztérium annyira elismerte mind a gazdasági tanítóképzők tanárainak, mind az alsó-, mind a középfokú gazdasági szakiskoláknak a szerepét az iskolán kívüli mezőgazdasági ismeretterjesztésben is, hogy 1936-tól mindegyik neve mellé oda kellett írni a Gazdasági Szaktanácsadó Intézet nevet is. A bécsi döntéssel visszatért országrészeken újra fellendült a szakiskolákat és tanfolyamokat alapító kedv. Ekkortól a kétéves, részben 10 hónapos bentlakásos háziasszonyképző iskolák szervezése vált aktuálissá: 1938-ban Komáromban, 1939-ben Bárcán, majd Kecskeméten, Szikszón, Újvidéken, Debrecenben, Székelyudvarhelyen, Pécsett. 37 Ezekhez az intézményekhez tangazdaság, majorság és gyümölcsös is tartozott, mint a korábbi középfokú gazdaasszonyképzőkben is. De létrejöttek egyéves iskolák is. Érdekesen alakult a középfokú iskolák és tanfolyamok száma (1. táblázat). A bárcai iskolával kapcsolatban Banké Antal szakfelügyelő kiemelte rádiós előadásában, hogy inkább paraszti származású leányokat kívánnak képezni. Indokolásában látszik, hogy a vidék táplálkozásának színvonalát nem tartották megfelelőnek. „A tejet, a gyümölcsöt leginkább nyersen fogyasztják, főzeléket minél kevesebbet esznek, és sokat vétenek az egészségügyi 32 1922. Orosháza, 1923. Békéscsaba, 1925. Gyöngyös, 1926. Budapest, 1927. Szarvas, 1936 Kecskemét, 1937. Bácsalmás, 1938. Székesfehérvár, 1939. Kassa, 1940 Debrecen 1941. Berettyóújfalu, Csurgó, Marosvásárhely és Újvidék, 1942. Szeghalom és Sepsiszentgyörgy. 33 Kiskunfélegyházi Constantinum Római katolikus Mezőgazdasági Leányiskola csak 1938-tól lett középfokúnak minősítve, 1941-ben Sopronban a Szent Orsolyarendi kat. Vincentiánum Leány Mezőgazdasági Középiskola nyílt meg. Csiki L., 1943. 73-74. 34 Az iskola ismertetője MMgMA II. Szakoktatási Gyűjtemény 636. 35 Pontosabb neve a „grazi Pauli Szent Vince Leányai" Gaálné Jáger M, 2002. 143-44. 36 Csiki L., 1943. 75. 37 Iskolaismertetők: Bárca 1938, MMgMA II. 639, Komárom 1940. II. 882. Székesfehérvár II. 641, Újvidék II. 638. Szikszó 1943. II. 640.