A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Marozsán Zsolt: A „drótgyár" története alapításától állami tulajdonba kerüléséig (1911-1954)

1930. március 17-én tartott közgyűlésén döntött a részvénytársasági formában történő további működésről.

28 Az alakuló ülés ránk maradt jegyzőkönyvéből kiderül, hogyan is állt fel a tulajdonosi szerkezet és struktúra.

29 Ennek értelmében a részvénytársaság alaptőkéjét 300 részvény alkotta, mely 300 szavazati jogot biztosított birtokosainak a társaság tulajdonosi tanácsában. A szavazati jogok megoszlása a következőképpen alakult: 255-öt Deichsel Adolf tudhatott magáénak, 38-at lánya, Rinke Heribertné sz. Deichsel Erna, a következő személyek pedig l-l részvényt birtokoltak: dr. Hajdú Artúr, Hajdú Sándor, Dénes Vilmos, Tisza Artúr, Láng István, dr. Herskovits Ferenc, Herskovits Fábián. A társaság alaptőkéje 900 000 pengő lett, mely természetbeni betétből és készpénzből tevődött össze. Deichsel Adolf természetbeni értékét az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Rt. becslése 765 000 pengőben állapította meg. A közgyűlés ezt átvéve ellenértékként 255 db, egyenként 3000 pengőről szóló részvényt adott ki számára. A többiek szavazati joguk arányában kapták meg részvényeiket. A közgyűlés kimondta a Deichsel Adolf Magyar Acéldrót-Drótkölél és Drótárugyár Rt. megalakulását, mely a Magyar Acélsodrony-, Drótmüvek és Kötélgyár Deichsel A. Miskolc cég vagyonát 1929. december 31 -i értékkel átvette és a részvénytársaság működését nyomban megkezdte. 3 éves ciklusra felállt az igazgatóság is, melyet Deichsel Adolf, Deichsel Ervin,

30 Rinke Heribert

31 és Dénes Vilmos alkotott. A cég 1934-re ért fellendülő szakaszba, termelése ezen év végére ért el újra nyereséget: a felügyelőbizottság vizsgálata kimutatta, hogy az 1934. évi nyereség (55 108 52 pengő) levonva a korábbi évek veszteség áthozatát (52 626 54 pengő) először mutatott aktívumot.

32 Ennek következtében a gyár fel tudott készülni arra, hogy a kor gazdasági viszonyai közt minden magyarországi igényt ki tudjon elégíteni. Termékpalettájukat bővítették és megindult a nemesített, a textilipari és egyéb nagy szilárdságú huzalok gyártása.

33 Deichsel Adolf 1936. február 1-én bekövetkezett halála után gyermekei örökölték vagyonát.

34 A miskolci gyárat lá1. kép: A részvénytársaság pecsétje nya, Deichsel Erna kapta, aki továbbvitte 28 Robonyi A., 1987. 15. 29 B.-A.-Z. m. Lt. VlI-l/d/658. 30 Deichsel Adolf fia 31 Deichsel Adolf veje 32 B.-A.-Z. m. Lt. VII-l/d/658. 33 Robonyi A.-lmolayné, 1992. 6. 34 Deichsel Adolf halála után, a 6., éves rendes közgyűlés úgy határozott, hogy az elhunyt megüresedett igazgatósági tagságát ideiglenesen nem tölteti be.