A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Alabán Péter: „Légi háború" Ózdon 1944-ben

folyó völgyének irányában a hónap második felében jutottak el Ózd térségébe. Közülük a 27. hadsereg 202. lövészhadosztályának 645. és 682. lövészezredei december 20-án, az esti órákban érték el a községet, megkezdve annak felszabadítását.

4 A fenti hadmüveletekkel, illetve azok előkészítésével párhuzamosan tűntek fel a légtérben azok a repülőgépek, amelyeknek pusztán hovatartozása is számos vitát váltott ki. Az bizonyosnak tűnik, hogy a Zrínyi Kiadó gondozásában az 1990-es évek elején megjelent, a Magyarország fölött dúló légi háború eseményeit tárgyaló kétkötetes munka feltételezése sem a helybeliek, sem a roncskutatók álláspontja szerint nem helytálló, mivel a kötet Ózd és térségében alig számol be szovjet és amerikai harcászati légitámadásokról. Térségi szinten - mintegy előzményként - fontos utalni a náci megszállás ellen küzdő partizán ellenállók tevékenységeire, amelyek helyi szinten is megfigyelhetők voltak. Külön szakirodalom foglalkozik például az 1944. augusztus 8-án éjjel - Borsodszentgyörgy és Hangony határában - egy Kijevből érkező, Li-2-es típusú repülőgépről kiugró és leereszkedő 13 fős (8 magyarból és 5 szovjetből álló) partizáncsoporttal Szönyi Márton (1918-1944) irányítása alatt, amelynek feladata az ellenállás erősítése és a bázisépítés lett volna. Akciójukat azonban hamar felfedezték és tűzharcban felszámolták a kivezényelt - nagyszámú - csendőrök, valamint SS- és partizánvadász-alakulatok.

5 Egy hónappal később, 1944. szeptember 19-én a csehszlovákiai Harkácson (Tornaijától alig 10 km-re, a Turóc jobb partján, ma Gömörfalva [Gemerská Ves] része) a csendőri jelentések szovjet gép lezuhanását jegyezték fel, amely feltehetőleg partizánalakulatokat szállított.

6 Az Ózdra vonatkozó - a fenti kötetben is említett - egyetlen időpont gyűjtésünk adatai között kronológiailag a legkorábbi: 1944. október 2l-e, amikor a 15. AAF

7 egyik vadászgépe intézett alacsonytámadást.

8 Utóbbi akció előzetesen a sziléziai finomítók ellen irányult, az észak-magyarországi vas- és acélipari üzemekben (pl.: Ózd, Diósgyőr) kár nem keletkezett, a termelés zavartalannak mondható. Később inkább a nyersanyaghiány okozott problémát és jelentősebb visszaesést a kapacitásban.

9 A hónap legvégén, október 31-én újabb három bombázógép jelent meg Ózd fölött, amelyek támadása során a Báthory István út (későbbi neve: Tanácsköztársaság út, ma Kőalja út) több házát találat érte. Az előkerült dokumentumok alapján ez utóbbi katonai akció következményei viszonylag jól lokalizálhatok, a károsultak beszámolói, lakásigénylései alapján hatásai pontosabban felmérhetők. A bombatámadás kapcsán Jánkfalvi Zoltánnak az 1999-ben és 2000-ben végzett repüléstörténeti vizsgálatai, terepbejárásai is alapul szolgálhatnak. Az eredetileg a Magyarországon lezuhant angol és amerikai repülőgépek iránt érdeklődő kutató több helyen is publikált írása szerint a támadó három gép közül egyet a Drótos-hegyen lévő gépágyútűz talált el. A háttérben nyilvánvalóan az állt, hogy a németek a közelgő szovjet csapatok hírére a szárazföldi előkészületeken túl - főként a vasgyár körüli magaslatokon - légvédelmi állásokat, ütegeket helyeztek el. Jánkfalvi adatgyűjtéséből kiderül, hogy az eltalált repülő tíz bombájának kioldását követően a kohászati üzemek egyik telepén lévő 4 DobiS., 1972. 30. Idézi Dömötör A., 1980. 298. 5 Csorba B., 1964; ill. Réti R. L., 1980. 292. 6 További adatokért lásd még http://w\vvv.netlabor.hu/roncskutatas/

. 7 15. AAF = Fifteenth Army Air Force, USAAF (Az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének Légiereje); európai bázisa Dél-Olaszországban (pl.: Cerignola, Torretta, Pantanella) volt 1943. december 1-től 1945. szeptember 15-ig. (Forrás: http://en.\vikipedia.org/\viki/Fifteenth_Air_Force

) 8 Pataky l-Rozsos L.-Sárhidai Gy., II., 2002. 204, 253. 9 Uo., 231.