A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

A következő, hetedik telek a Pethö puszta kúria, amely a család örököseihez tartozik. Forgón szerint Petheő István 1676-ban a szendrői kincstári uradalom tisztje volt. Petheő Zsigmondnak, aki 1736-59 közt gömöri esküdt, Szendrőn is volt jószága, mely mint fiági birtok, egyedül fiát, ugyancsak Zsigmond nevűt illette.

153 1694-ben a fent említett Petheő István Vas István abaúji alispán felső szomszédja volt. A Wesselényi-összeesküvést követően, amíg a konfiskált birtokok sorsáról nem döntött a kamara, várkatonák és kamarai tisztek költöztek a lefoglalt házakba. Aszalay Mátyás egymás mellett lévő házaiba Petheő István harmincados és Kovács György hadnagy költöztek. Feltehető, hogy Petheő ekkor kapta meg a később róla elnevezett kúriahelyet. A nyolcadik telekről 1747-ben így emlékeznek: Péderi-Aszalay-kúria, amely az Aszalay család különféle örököseit illeti meg.

154 A szendrői Aszalay-birtok az egyik legtekintélyesebb volt a városban a 17. században. Amikor Aszalay Mátyás birtokát konfiskálták, majd szétosztották testvérei között javait a Wesselényi-féle összeesküvés után, az összeíró jól működő majorházat talált itt. Van itt egy zsindellyel fedett régi nemesi ház, és egy másik ház is.

155 Egy későbbi 1673-as inventárium szerint Aszalaynak két faháza is volt Szendrőben.

156 Eredetileg, 1676 előtt a későbbi hetedik, tehát a Petheő-telek is az Aszalay birtokhoz tartozott. Az Aszalay családot megelőzően pedig feltehetően a Pederi család birtoka volt, mint ahogy erre a 18. század közepén még visszaemlékeztek. A soron következő kilencedik telket Radosics-féle kúriának írják, amelyet 1747ben Tiszta Pál bírt. Ugyanitt lakott 1747-et megelőzően Usz Gáborné Becskeházy Anna, akinek háza Aszalay Ferenc és az iskola között feküdt.

157 Ez a telek korábban feltehetően Anna asszony apjáé, Becskeházy Zsigmondé, de az is lehet, hogy az Usz rokonságé volt. A 18. század első felében élt idősebb Radosics Mihály uram felesége ugyanis Usz leány volt. Az, hogy hogyan került a Radosics család, majd Tiszta Pál kezére, egyelőre tisztázatlan. Az utolsó telek ezen a soron, mint ahogy a 18. század közepén emlegetik, „a helvét iskola a szomszédságában Kálmánczay Dániel házával". Elmondják róluk, hogy egy telken vannak felépítve. Borsodi Mihály sokat emlegetett visszaemlékezése szerint a szendrői reformátusok a 17. század közepéig fatemplomban hallgatták az istentiszteletet. Ez a fatemplom a későbbi iskola helyén állt a Bódva partján.

158 1664 körül építették a református kőtemplomot. Amikor az új templom készen volt, a régi fatemplom anyagából húzták fel az iskolát és építették a parókiát. A fatemplom, majd iskola helyét az egyház 20 tallérért eladta Dánoki Istvánnak, azzal a feltétellel, hogy halála után az ingatlan a közben általa felhúzott épülettel együtt visszaszáll az egyházra.

159 A régi református iskola a Malom utcában, a Bódva hídjánál állt, itt volt az oskolamester lakása, sőt a bentlakó diákok otthona 153 FORGÓN Mihály: 1909. II. köt. 86. 154 B.-A.-Z. M. Lt. V-l. 153. köt. 155 MOL. U ctC. 90:30. 156 MOL. UetC. 6:51. 157 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVII. XV. 3375. 158 LUKÁCS János-KORITSÁNSZKY Dezső: 1959. 63. 159 Ua.