A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

sunk szerint egy 1816-ban kelt, az egész mezőváros határát ábrázoló térrajz, amelyen még jól elkülöníthetők a belterület egyes részei, a valamikori városrészek.

3 Az utcahálózatot viszont ez a térkép nem ábrázolja. A városrészek közül névvel nevezett a Németváros és Szendrő városa. Ez utóbbi foglalta magába a Gerse utcát is. Látható még Vár megjelöléssel a Csáki-kastély, amelynek korábbi Alsóvárként funkcionáló idejéből jól látszik két kiszögellő átalakított bástyája. Emellett 1892-ből maradtak fenn a városról kataszteri térképszelvények, amelyek a belterületet ábrázolják ugyan, de sajnos hiányosan, mert a szelvények egy része sérült.

4 Ez utóbbi térképen azonban csak a régi Bebek-várból átalakított Csáki kastély látható, illetve a Bódva folyó ágai által elkülönített városrészek. Az utcanevek viszont már nem a 16-17. századi állapotokat tükrözik. Ezeken a térképeken, illetve az első katonai felmérés térképén kívül csak a Szendrő monográfiában is leírt, Balassa M. Iván által részletesen felsorolt és korban meghatározott metszetek segítik a város és vár kora újkori topográfiai rekonstrukcióját. Vég Szendrő városának részei

5 A város egyes részeinek neve általunk a következőképpen különíthető el: 1: Felsővár, 2: Bebek vár vagy Alsóvár vagy Óvár, 3: Német város vagy Németvár, amelyhez nagyrészt hozzászámították a Huszárvárost vagy Huszárvárat, másként Malom utcát. 4: Szendrő városa, amelybe időnként beletartozott a Németváros és a Huszárvár is, de nagyobbrészt csak a Gerse, Szendrő, Hegyesi és Malom utcák, valamint a csak 1638. évben említett Majorosi rész. Ez utóbbi dél felé a város palánkján kívül volt. A Felsővár helye egyértelműen tisztázott. Elhelyezkedését és arányait a Szendrő belterületi domborzati térképére ráhelyezett Karlsruheban őrzött alaprajz segítségével tettük érzékelhetővé.

6 A Bebekek által épített Alsóvár a később Csáky-kastélynak nevezett épületegyüttessel egyezik meg. A 17. században a Várhegy és a Huszárvár között helyezkedett el. Környezete beépült, és csak északi irányba, a Bódva mocsarai felé nézett nyílt vidékre. Több kutató úgy véli: az Alsóvár és az Óvár megnevezés nem ugyanazt az épületegyüttest takarja. Ennek bizonyítására álljon ez az idézet 1646-ból

7 és 1659-ből

8 is: „vulgo Alsó alias Óvár". Helytelen ezek szerint a Szendrő monográfia azon megközelítése, amely sze3 B.-A.-Z. M. Lt. XV-6. BmT. 179. 4 B.-A.-Z. M. Lt. VI-lOl/c. Szendrő. 5 A városrészek, kapuk, hidak, épületek azonosításához a következő ábrázolásokat használtuk fel: A Karlsruheban őrzött alaprajzokat, mivel ezek a mai domborzatra helyezve helytálló elrendezést mutatnak. A szintén ugyanitt őrzött metszeteket, amelyek északi és nyugati irányból ábrázolják a várat és várost, mivel a Szendrőröl fennmaradt metszetek közül ezek a legkidolgozottabbak, és az előzőleg említett alaprajzokkal összevetve, véleményünk szerint helyes a térbeli ábrázolásuk. A fennmaradt metszetek közül még a Balassa M. Iván által is felhasznált ún. „német röplap" ábrázolására támaszkodunk, amely ábrázolását tekintve hitelesnek tekinthető, és amelyen jól tanulmányozható a németváros és a palánkfalak elrendezése. A stockholmi és württembergi Szendrő alaprajzok, összevetve őket a Karlsruheban őrzött alaprajzzal szintén helyes ábrázolást mutatnak. Ezeknek kiegészítéseként használtuk fel a már pontos mérnöki munka termékét, a B.-A.-Z. Megyei Levéltárban található 1816-ban készült Szendrő térképet. 6 NOVÁKI Gyula-SÁRKÖZY Sebestyén-FELD István: 2007. Szendrö-Felsővár (Várhegy) Bodnár Tamás rekonstrukciója 278. 7 MOL. P71. Fs: I. No.: 5. 8 B.-A.-Z. M. Lt. V-l. 153. kötet, 467.