A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Frisnyák Sándor: Adalékok a Gödöllői-dombság történeti földrajzához (Tájhasználata 18-19. században)

9. táblázat. A Gödöllői-dombság mezőgazdasági területe és kataszteri tiszta jövedelme (1910) Település Termő Terméketlen Összesen Kataszteri tiszta jövedelem Átlag terület kat. holdakban koronában fillér Csornád 2052 100 2152 11358 554 Gödöllő 10063 693 10756 60391 600 Gyömrő 4362 209 4571 50793 1164 Isaszeg 9189 340 9529 44947 489 Kerepes 4247 185 4432 35387 833 Kistarcsa 1552 116 1668 11848 764 Maglód 3767 164 3931 40761 1082 Mende 1280 61 1341 18234 1425 Mogyoród 6321 285 6606 34032 538 Orbottyán 4428 213 4641 31221 705 Pécel 5444 301 5745 48470 890 Szada 2188 106 2294 12233 559 Úri 3715 146 3861 52967 1426 Valkó 6521 220 6741 42188 647 Vácegres 2361 81 2442 12777 541 Veresegyház 5684 278 5962 26047 458 Összesen 73174 3498 76672 533654 696 alma, 11,6%-a körte 9,9%-a cseresznye, 8,5%-a meggy, a többi őszi- és kajszibarack, dió, mandula, mogyoró, gesztenye és eper. A gyümölcstermelő falvak közül továbbra is Gödöllő, Szada és Veresegyház áll az élen a mikrorégió gyümölcsfa-állományának 52%ával. Sorrendben Isaszeg és Maglód következik (az összes gyümölcsfa 6,6 és 6,3%-ával), míg a legkevesebb Vácegresen és Csornádon 1,3 és 1,6%-os részesedéssel. A gyümölcsfák általában a házikertekben, kisebb ültetvényekben, Gödöllőn, Szadán és Veresegyházán a szőlőkben koncentrálódtak. A szőlő- és bortermelés súlypontja Gödöllő (428 kh) és Orbottyán (407 kh), de rajtuk kívül jelentős Veresegyház (286 kh) és Szada (194 kh) is. A négy település határában összpontosult a Gödöllői-dombság szőlőskertjeinek (2185 kh) 60,2%-a. Említést érdemel még Mogyoród és Isaszeg szőlőtermelése is (187, ill. 126 katasztrális holdon). A 19. század végi tájhasználat (környezetgazdálkodás) hatékonyságát egy későbbi, 1910-ből származó részletes felmérés, a kataszteri tiszta jövedelem alapján foglalom össze. A Gödöllői-dombság településeinek művelési ágak szerinti átlagos jövedelme nagy különbségeket mutat (9-10. táblázat). A termőterület egy katasztrális holdjára számított átlagos jövedelem 458 és 1426 fillér között változik (pl. Úriban 1426, Menden 1425, Gyomron 1164, Pécelen 890, Veresegyházán 458 fillér/kat.hold). A települések 50%-ában a kataszteri átlagos jövedelem nem éri el az országos átlagot (= 648 fillér/ kat. hold). A mikrorégión belüli szóródás összefügg az ökológiai feltételekkel, elsősorban a talaj termőképességével (pl. a szántóföldek aranykorona értéke között a különbség