A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Szalóki Dezső és Hegyessy Gábor: Adatok a Bodrogköz bogárfaunájához (Coleoptera: Cantharoidea, Cleroidea, Lymexyloidea, Cucujoidea [részben], Tenebrionoidea)

ADATOK A BODROGKÖZ BOGÁRFAUNÁJÁHOZ (COLEOPTERA: CANTHAROIDEA, CLEROIDEA, LYMEXYLOIDEA, CUCUJOIDEA [RÉSZBEN], TENEBRIONOIDEA) SZALÓKI DEZSŐ és HEGYESSY GÁBOR Ebben a dolgozatban a szerzők az észak-alföldi Bodrogköz területéről az elmúlt 110 év során ismertté vált lágy bogáralkatú inak (Cantharoidea), szúfarkasalkatúinak (Cleroidea), farontóbogár-alkatúinak (Lymexyloidea) és gyászbogáralkatúinak (Tenebrinoidea) adatait közlik. A lágybogáralkatúak (Cantharoidea) összesen 31 fajjal (ebből a Lampyridae 2, a Drilidae 1, a Cantharidae 28 fajjal) képviseltetik a családcsoportot, a szúfarkasalkatúak (Cleroidea) 39 fajjal (ebből a Trogossitidae 3, a Cleridae 8, a Malachiidae 19, a Dasytidae 9 fajjal), míg a Lymexyloidea 1 fajjal (Lymexylidae 1 fajjal) van jelen. A Cucujoidea családcsoportnak csupán egy családját (Dothrideridae 1 faj) dolgoztuk fel eddig (mivel ez korábban a Colydiidae része volt), a többség értékelését itt nem tesszük meg. A gyászbogáralkatúakat (Tenebrionoidea) 114 faj (ebből 1 Prostomidae, 6 Zopheridae (ez korábban Colydiidae család volt), 2 Tetratomidae, 10 Mycetophagidae, 40 Tenebrionidae (beleértve a korábban önálló Lagriidae ésAlleculidae családokat), 6 Melandryidae, 6 Mordellidae (itt a fajok jelentős részét még nem dolgoztuk fel), 1 Scraptiidae, 11 Meloidae, lAderidae, 15 Anthicidae, 3 Pyrochroidae, 4 Salpingidae és 9 Oedemeridae faj) képviseli. így a feldolgozott csoportoknak (23 bogárcsaládnak) összesen 186 fajáról van információnk. Munkánkban először a mai magyarországi Bodrogköz területére vonatkozó szakirodalmi előzményeket értékeljük, majd ezeket is belevonva (és a korábban eltérő neveket megfeleltetve a maiaknak) listát adunk a táj bogarairól. A Bodrogköz területéről származó szakirodalmi adatok A Bodrogköz bogarainak kutatásáról BÍRÓ Lajos (1883) írásában találjuk az első információkat. 13 egyértelműen bodrogközi fajról tesz említést. Ennek kiegészítéseként Zemplén vármegye tiszti főorvosa, CHYZER Kornél (1885) nem közöl további adatokat. KUTHY Dezső (1897) faunakatalógusában az előbbiekből vett át információkat. KASZAB Zoltán (1938) maga is gyűjtött Szegi mellett, de csak egy új faj adatát említi. HORVATOVICH Sándor (1969) lágytestü bogarakról (Malacodermata) írt munkájában nem találtunk újabb információkat e tájról. TÓTH László (1973, 1981) ugyancsak a korábbi gyűjtések példányait dolgozta fel. Új adat nem található ezek között. KOVÁCS Tibor és HEGYESSY Gábor (1994) illetve SZALÓKI Dezső (1998) az elmúlt évtizedben (1993) kezdett kutatás elején előkerült, országosan ritka, de a Bodrogközben viszonylag nagyobb populációt mutató Cerocoma schaefferi (L.) nevű torzcsápúbogár-fajról számolt be. A szakirodalmi adatok értékelése során nem vettük figyelembe a csupán településnévvel rögzített, nem egyértelműen bodrogközi adatokat (Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj), mivel ezeknek a városoknak jelentős hegyvidéki területük is van.