A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

Cigánd-A nyagny erőhelyek A cigándi tározó építése kapcsán helyszíni szemlét tartottunk az anyagnyerőhelyek közelében, ahol egy igen markáns domb fekszik, amely bár gyeppel fedett volt, mégis viszonylag jelentős számú Árpád-kori és késő középkori lelet utalt egy középkori faluhelyre - ezt a topográfiai helynévadatok alapján Bodóháza faluval azonosíthatjuk. A helyszíni szemlére 2007 tavaszán került sor. Ringer István, Szörényi Gábor András Cigánd-Diós-dűl ő A cigándi tározó vezérárkának nyomvonalán, a korábbi szemlék során fedett, Cigánd-Diósdülőbcn egy, a környezetéből 1-1,5 m magas dombon intenzív császárkori és őskori lelőhelyet találtunk. A homokdombon viszonylag nagyszámú felszíni leletet gyűjtöttünk. A domb központi részét azonban egy nagyobb területen korábbi homokbányászások elpusztították. A homokbánya megmaradt pillérein és a falának metszetén több gödör beásásának profilja is látszott. A lelőhely a Cigánd-Diós elnevezést kapta. A helyszíni szemlére 2007 tavaszán került sor. Ringer István, Szörényi Gábor András Cigánd-Tekeres A cigándi árvíztározó építése kapcsán helyszíni szemlét végeztünk a tervezett anyagnyerőhelyek környezetében is, ahol aTekeres-dűlőben egy keskeny, de hosszan elnyúló homokháton nagy leletsűrüségben neolit és bronzkori felszíni leleteket gyűjtöttünk, köztük egy ép orsógombot is találtunk. A lelőhely részben Nagyrozvágy, részben Cigánd közigazgatásába tartozik. A helyszíni szemlére 2007 tavaszán került sor. Ringer István, Szörényi Gábor András Cserépváralja- Vár-hegy (Cserépvár) Geodéziai felmérés. 2007. év elején felmértük a teljes Vár-hegyet. A mikrodomborzati felmérés során összesen 1186 mért pontot vettünk fel. A terepen jelenleg található mikrodomborzati elemek részletes felmérésével és térinformatikai kiértékelésével az egykori építészeti szerkezetek erodált maradványait értelmeztük, melyeket egy elsődleges alaprajzhoz felhasználhatunk. A várfelmérésben Gyói Zsombor, Kurucz Ádám és dr. Gyói Gabriella vettek részt. 2007. augusztus és október hónapokban tovább folytattuk a vár feltárását is. A 2006-ban megtalált és pincének vélt mélyedésről kiderült, hogy egy agyaggal kitapasztott ciszterna legalja. A felső részét és a belsővár központi területeit a 18-19. századi kőbányászások teljesen elpusztították, így abban a sajátos helyzetben van a vár, hogy jelentős magasságú kettős külső falrendszere van, de teljesen hiányzik a belseje. Egy hosszú É—D-i kutatóárokkal átvágtuk a vár E-i részét, itt is a kettős falrendszerre bukkantunk, valamint kiderült, hogy a váron kívül egy - tipikus - Árpád-kori sáncárok húzódott, amit a kora újkorban megújítottak. A Ny-i fal előtt 2007-ben már sikerült kisebb gépi földmunkát is kieszközölni, itt egy jelentős szakaszon eltávolíthattuk a vár „önmaga"' törmelékét, így előkerült az impozáns, több méter magas külső falsík. Szörényi Gábor András Hej öbába-Nagy-temető-dűlő 2007. október 10-én helyszíni szemlét végeztünk Hejőbába szélén, a Sajószögedre vezető út K-i oldalához kapcsolódó szántóföldeken, az Álom-zugi csatorna és a sajószögedi út között. Az érintett területen a 032/1-12. hrsz.-ú földeken, a település településrendezési tervében is megjelölt, ismert régészeti lelőhely található. A helyszíni szemle során bejárt, szántott területen közepes felszíni leletsűrüséget mutató, Árpád- és római császárkori régészeti leleteket gyűjtöttünk. Pusztai Tamás