A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása

aljától 30-35 cm-rel mélyebben húzódott. A diadalív alatti sávalapozás szélességében sikerült feltárnunk ennek az öntött, mintegy 15-20 cm vastag padlónak nagyobb felüle­tét, amely közvetlenül a törtköves sávala­pozáson húzódott. A szentély közepe táján ez az öntött padló nagyobb felületben ma­radt ránk. Mindkettő a hajó padlószintjének magasságában húzódott. A fentiek alapján persze az is következik, hogy a hajót és a szentélyt összefüggő, egyazon magasság­ban kialakított, felületén vörösre színezett, öntött padló borította. 66 Az 1998. évi feltá­ráson a diadalívnél megfigyelt lépcső ki­alakítására, valamint a szentély szintjének megemelésére véleményünk szerint már a kolostor életének végén, feltehetően a 16. század első felében kerülhetett sor. Ekkor, az öntött padlónál 25 cm-rel magasabban húzódó szentély járófelületét - nagyjából a diadalív szélességében megfigyelt vékony habarcsaljzat, valamint a téglatörmelék alapján - talán padlótéglákból képezték ki. Ezen megállapításunkat óvatosan fogal­mazzuk meg, mivel a fenti jelenség csak a diadalív közelében volt megfigyelhető, más részen a járószintet vékonyan lejárt felületű, sötétszürke színű föld jelentette. Ehhez a megemelt padlószinthez vakolat vagy meszelés nem illeszkedik, hiszen a szentély déli falán húzódó két vakolatréteg az eredeti öntött padlóhoz kapcsolódik. 67 Az ajtónyílások környékén előkerült, aránylag nagyszámú padlótégla arra utal, hogy a küszöbkövek előtt - a templom padlójához kapcsolódó - két, esetleg három fokból álló, a templomfal törtköves alapozásának szélességében kialakított lépcsőt vörös anyagú téglákból falazták. Erre azért volt szükség, mivel a külső terep magasabban húzódott. 68 A templomhajó északi és déli fala mellett három mellékoltár alapozását tártuk fel. Az egyik a hajó északkeleti sarkában, közvetlenül a faloszlop mellett, attól 45 cm-re délre húzódik. A törtköves, a padlóból 40 cm-re kiemelkedő alapozás nyugati oldalához az öntött padló csekély maradványa csatlakozik. 69 A másik kettőt a hajó északi és déli fala mentén, közvetlenül a középső faloszlopok mellett tártuk fel. A faloszlopok nyugati oldala mellett felépült mellékoltárok törtköves alapozásai 50 cm-re emelkednek a felszín fölé. 70 66 Ez azt is jelenti, hogy eredetileg nem épült lépcső a szentély és a hajó között. 67 Közvetlenül a falazaton egy vékony (0,4 cm) vakolat húzódik. Anyaga szürkésfehér színű, közepe­sen szitált homokkal kevert, mészrögökkel telített, melynek felületét több alkalommal is sárgásfehérre meszel­ték. A felette lévő vakolat ennél vékonyabb, anyagát mészrögökkel kevert sárgásfehér színű homokból keverték ki, rajta fehér mesze lésrétegekkel. 68 A téglák mérete: 20*20x4,6 cm, alsó lapján 2,6 cm magas élszedéssel. 69 Mérete 100x90 cm. 70 Az északkeleti oltár 120x105 cm, a déli 175 x 80, végül az északi 160 x 100 cm méretű. mBÊÊÊÊÊÊÊÊmÊmÊÊIIBÊké 5. kép. A templomhajó nyugati fala az orom­fallal, a boltozat lenyomatával és a rózsaablak helyével (fotó: Simon Zoltán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom