A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása

megalapozott, annál is inkább, mivel a középkor folyamán e családok tagjai többször is felmerülnek a monostorral kapcsolatban. Ami az alapítás idejét illeti, arról csak „terminus ante quem"-jellegü adattal rendelkezünk. Egyes publikációkban felbukkan, hogy a monostort 1341-ben alapították volna,

7 ez a dátum azonban valójában a monostor első ismert megadományozásának időpontja. Ekkor ugyanis Szalonnai (Zalonna-i) Dénes fia János fia: Mátyás egy, Martonyi falu szélén levő, Nemethmyklos telkének nevezett telket, avagy kúriát ad a pálos remetéknek, minden tartozékával együtt, s ugyanakkor az ott lakó jobbágyokat minden adó fizetése alól felmenti.

8 Mivel a monostor maradványai messze a völgyben fekvő Martonyi falu felett, csaknem 4 km távolságban, a hegyek között fekszenek (tehát egyáltalán nem a falu szélén), az adat semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy az ekkor a remetéknek juttatott telken épült volna fel a rendház és a templom. Az adat szerint tehát a pálosok már korábban megtelepedtek Martonyi közelében.

9 1382-ben a monostor - sajnos meg nem nevezett helyen levő - földjeiről hallunk, melyeket Miklós generális perjel Lajos királynak tett panasza szerint némely nemesek elbitoroltak. A határokat 1382-ben visszaállították.

10 A továbbiakban jószerével csak környékbeli nemeseknek a monostor javára tett kisebb-nagyobb adományairól, vagy a szerzetesek ingatlanvásárlásairól értesülünk. így 1385-ben egy bizonyos Sebestyén leánya: Klára asszony övéivel együtt a Bódva (Bodwa) folyón levő, Farkasmalma (Farkas Molna) nevü malomhelyen levő részét adja el a szerzeteseknek 21 forintért és 14 garasért. Hasonlóképpen cselekedtek Pető (Petew) fiai: István és Mátyás is, akik a saját részüket 24 garasért adták el." 1400-ban a közelebbről ismeretlen „Kelchen" Miklós minden Bator-ban (nyilván a közeli Gagybátorról van szó) bírt javát a monostorra hagyja.

12 Ugyanebben az esztendőben Rudabányai (Rwdabanyai) Miklós özvegye: Katalin asszony Benedyenes nevü szántóföldjeit adja a szerzeteseknek.

13 1401-ben Tornai (Thorna-i) László özvegye: Ilona egy bizonyos kaszálóját, mely Kaka (talán a Rakó = Bódvarákó településnév romlott alakja) birtok határai között egy szigeten fekszik, a monostornak adja. Az oklevél megemlít egy másik, Rákon (Rako-n) levő, Bebek Imre által adott malmot is, mely most puszta.

14 1411-ből végre egy roppant fontos adat áll rendelkezésünkre. A háromhegyi monostor okleveleinek jegyzéke szerint ugyanis János püspök ekkor szenteli fel a templomot három oltárával együtt." Alább látni fogjuk, hogy a régészeti kutatás eredményei megerősítették ezt az adatot. 7 F. Romhányi, 2000., 43. 8 DAPI. 182-183. 9 Gondolhatnánk esetleg arra is, hogy - mivel az említett oklevélben nem kifejezetten a háromhegyi pálos remeték vannak megnevezve, hanem csak úgy általában a pálos remeték - az adomány nem is a háromhegyi pálosokat érinti, hanem például a gombaszögi remetéket, akiket később Tekes leszármazottai szintén többször megadományoztak. Ennek ellentmond azonban egyrészt az, hogy a szóban forgó oklevelet Gyöngyösi Gergely a háromhegyi monostor okleveleinek jegyzékében említi, másrészt pedig az, hogy a gombaszögi pálosok kolostora jóval később, csak 1371 -ben volt éppen épülőfélben. Bandi Zsuzsanna: Északkelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei. Borsodi Levéltári Évkönyv 5. (1985) (a továbbiakban: Bandi, 1985), 580. 10 DAPI. 182-183. 11 DAPI. 182-183. 12 DAP I. 182-183. 13 DAPI. 183. 14 DAPI. 182-183. 15 DAPI. 182-183.