A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
Makoldi Miklós: Adatok a Hernád-völgyi avar lovas sírok temetkezési szokásaihoz
A kissé bonyolultnak látszó rendszer célja az, hogy a lehető legtöbb eltérésre, jellegzetességre felhívja a figyelmet. Alapjában véve azonban a következő eredményeket olvashatjuk le belőle: 1. Először is tisztáznunk kell, hogy mindössze 16 lelőhelyről került elő olyan értékelhető sír, amit pontosabban kategorizálni lehet, ugyanis a maradék 20 temető annyira szórványos és rosszul dokumentált, hogy a bennük talált lovas sírok pontos típusának megállapítása lehetetlen. 2. A vizsgált területen viszonylag ritkák az olyan önálló lósírok, melyekhez nem tartozik lovas (I. csoport), mindössze maximum 6 lelőhelyen találhatunk ilyet, összesen 8 vagy 9 db sírt, melyek egy részéről (6 db sírról!) semmilyen dokumentációs adatunk sincs, tehát ellenőrizni sem lehet, hogy a sír valóban önálló-e, vagy közelében fekszik gazdája is. 3. Részleges lovas sírok csak kora és közép avar környezetben találhatóak a Tiszántúlon, a Hernád-völgyben nem fordulnak elő (II. csoport). 4. Megfigyelhető, hogy számos esetben a ló és a lovas külön sírgödörben helyezkedik el, ennek ellenére a két sír egyidejű és összetartozik (III/l. csoport). Ezt, a kutatás által jelentőségének nem megfelelően vizsgált típust „lovas sírpárnak" neveztem el. 110 Tanulságként levonható, hogy a feltáráskor önálló lósírként jelentkező temetkezések legtöbb esetben lovas sírként értelmezhetőek." 1 5. Világosan látható, hogy a három teljesen feltárt temető (Kassa-Zsebes, SajópetriHosszúrét-dűlő, Tiszafüred-Majoros) lovas sírokban megnyilvánuló temetkezési szokásai jelentősen eltérnek egymástól, mind a sírok elrendezésében, mind tájolásban. Ennek ellenére megállapítható, hogy Tiszafüreden és Kassa-Zsebesen is ellentétesen tájoltak a lovak, mint az embersírok, ami azért érdekes, mert mindkét temetőben sok fegyver található, míg Sajópetriben szinte nincs. 6. Sajópetriben dominálnak az azonos tájolású sírok és jellemző a fegyverszegénység. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a Kassai-medence legdélibb avar lelőhelyén Kenyhecen (Hranicná pri Hornáde) is. 7. Kenyhec emiatt teljességgel elüt a Kassa környéki temetőktől, melyeket a K-Ny fektetésü férfi bal oldalán nyugvó, ellentétesen tájolt ló; és a fegyverbőség jellemez. 8. Sajópetritől északra a máig publikált sírrajzok és leírások szerint ismeretlen a külön sírgödrös temetkezési forma (lovas sírpár - III/l csoport), ezen a területen a közös sírgödör az általános (III/2 csoport). Tiszafüred környékén viszont a lovas sírpárok jellemzőek, Sajópetriben pedig mindkét sírszerkezet ismert. Tehát két szokáskörzetet lehet megfigyelni, amelyek Sajópetri környékén találkoznak egymással. Ennek kronológiai okai lehetnek, melyre alább visszatérek. 9. Végül megállapítható, hogy a szimbolikus lovas sírok (IV. csoport) jelenléte is egyértelműen bizonyítható az egész területen, hiszen négy példa is ismert, melyek közül kettő közép, kettő késő avar korú. Es a korábbiakban inkább a sírmellékletek, a későbbiekben pedig inkább a sírszerkezeti kialakítás utal a lovas szimbolikus jelenlétére. 110 Lovas sírpár: olyan lovas sír, amelyben a ló és a lovas külön sírgödörben helyezkedik el, általában egymás közelében, de távolságuk akár több méter is lehet - ennek ellenére összetartozásuk bizonyítható. 111 Erre 2001-ben Madaras László (Madaras 2001: 23-24), 2006-ban pedig Juhász Irén (Juhász 2006: 205) is felhívta a figyelmet.
