A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Csengeri Piroska-Pusztai Tamás: Császárkori germán település a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Garadna-elkerülő út, 1. lelőhelyen végzett feltárásról)

Lovász Emese megállapította, hogy a korai szarmata megtelepedést követően a 2-4. században a szarmata szállásterület a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a Csörsz-árokig terjedt. A sánctól északra is találhatóak szarmata települések, ezek azonban mind a Tisza mentén helyezkednek el. A Sajó torkolatán túl viszont nincsenek ilyen lelőhelyek - a Sajó, Hernád, Takta és Bodrog völgyében, valamint a Tiszakanyar területén germán jellegű leletegyütteseket találunk.

33 A viktoválok-vandálok betelepedésére, itt élésére utaló lelőhelyek közé sorolja Lovász Emese Tiszaladány-Nagyhomokost.

34 A feltárt településrészlet arra utal, hogy a vandálok elmenekülését követően a Kárpát-medencében maradt, délre nyomuló gepida néptöredékek is megtelepedtek ezen a helyen.

35 Két további császárkori germán települést közöltek a megye területéről GaradnaKastélyzugból és Árkáról,

36 melyek már a Hernád völgyében, illetve a Zemplén szélén találhatók. A garadnai településrészlet, illetve az árkai leletegyüttes már a vandálok 2. századi betelepülését követő időszakba keltezhető. Ezen hosszabb időszakon belül létezett - mint láttuk - Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése, valamint a bevezetésben említett három további Hernád-völgyi, jelenleg közöletlen településrészlet is: Garadnaelkerülő út, 2. lelőhely, Hernádvécse-Nagy-rét, 1. lelőhely, valamint Hernádvécse-Nagyrét 4-7. lelőhelyek.

37 A Hernád-völgy magyarországi szakaszán, illetve az Eperjes-Tokaji-hegység/ Zemplén nyugati lábánál előkerült többi lelőhely a HOM Régészeti Adattárának dokumentumaiból, illetve a HOME-ban megjelent ásatási jelentésekből ismert (20. kép): Berzék-Rákos-halom: Bodnár Tamás és Pusztai Tamás 2000. évi terepbejárása során került elő.

38 Abaújszántó-Cekeháza: a lelőhelyen Lovász Emese végzett terepbejárást 1990ben, melynek alkalmával császárkori leleteket gyűjtött, és 3 telepjelenséget figyelt meg a felszínen.

39 Gönc-Közép-dűlő, Gönc-Lúd-domb I., Gönc-Lúd-domb II., Gönc-Szeszfőzde: a császárkori lelőhelyeket Losits Ferenc fedezte fel 1979-es terepbejárása során.

40 Göncruszka-Állattenyésztő telep: a császárkori lelőhely Losits Ferenc terepbejárása során került elő (1980-82?).

41 Hernádvécse-Nagy-rét, 8. lelőhely: Bodnár Tamás terepbejárásából ismerünk egy nagy kiterjedésű császárkori lelőhelyet, mely Hernádvécse-Nagy-rét, 5. lelőhely tevékenységi körzetétől kb. 150 m-re K-ÉK-re található.

42 Hernádvécse- Vasúti megállóval szemközti hídtól a Berekalja-tanyáig: Terepbejárás során 1999-ben Lovász Emese talált itt egy nagyméretű császárkori települést.

43 33 Lovász, £, 1999, 250. 34 Lovász, E. 1993, Lovász E., 1999, 250. 35 Lovász, E., 1999, 250-251. 36 Salamon. Á.-Török, Gy, 1960. 37 L. a 6. lábjegyzetet. 38 HOM Régészeti Adattár, 2876-00 leltári számú dokumentum. 39 Lovász, E., 1991, 661. L. még a HOM Régészeti Adattár, 2108-90 leltári számú dokumentumát. 40 Losits, F., 1980, 90-91. L. még a HOM Régészeti Adattár, 1548-81 leltári számú dokumentumát. 41 Losits, F, 1982, 114. L. még a HOM Régészeti Adattár, 1764-86 leltári számú dokumentumát. 42 Az előzetes adatokat köszönjük Bodnár Tamásnak. 43 HOM Régészeti Adattár, 2711-99 leltári számú dokumentum. Az információ közléséhez való hozzájárulást köszönjük Lovász Emesének.