A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: „Fényesebb a láncnál a kard…” A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége

bujdosók, keleten Nagybánya és a máramarosi sóbányák felé, míg nyugat felé elfoglal­ták Szolnokot. A kurucok észak felé a felvidéki Szepességet és Lőcsét foglalták el az ősz folyamán. Azonban már ekkor voltak jelek, melyek a katonai vereséget előrevetítet­ték, ugyanis ostromeszközök nélkül nem sikerült Szatmár várát bevenni, csak a várost sikerült elfoglalni, sőt a következő esztendő februárjára már a császári sereg a kuruc ostromgyűrűt is szétroppantotta. De visszatérve még az 1703-as évhez a sikeres nyári, ősz eleji hadjáratokat köve­tően egyre több környékbeli nemes látott fantáziát a magyarországi függetlenség kihar­colásában, amit jelez, hogy Károlyi Sándor mellett ekkor csatlakozott három Szepessy is a szabadságharchoz, István, János valamint II. Pál. 42 Szepessy Mártonról nem tudjuk pontosan, hogy mikor csatlakozott a mozgalomhoz, csak azt, hogy az 1703-as esztendő folyamán. 43 1704 januárjában újabb fontos Tisza menti erősséget foglaltak el a kurucok, To­kajt. Ráadásul a szabadságharc vezetője éppen Szepessy Mártont bízta meg a stratégiai­lag igen fontos helyen fekvő vár irányításával. Az erősség azért is játszott fontos szerepet, mert itt volt a bujdosók egyik gyülekezőhelye, tábora. 44 A tokaji kapitányi és vicekapitányi tisztséget csak ebben az egy esztendőben viselte a bujdosó vezér, Szepessy I. Pál fia. Az 1704-es esztendő első felén egyébként váltakozó sikerrel, kuruc erőfölénnyel folyt, ugyanis a szomolányi, szentgotthárdi kuruc győzelmek, és Károlyi Sándor Bécs körüli kuruc fosztogatása mellett Koroncónál ismét becsúszott egy vesztes csetepaté. Még az év folyamán II. Rákóczi Ferencet Gyulafehérvárott az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. Az esztendő végén ugyan sikerült Kassát felszabadítani, vi­szont Nagyszombatnál vereséget szenvedett a bujdosók serege. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem Szepessy Istvánt kinevezte szendrői várkapitánnyá, míg a müveit Szepessy II. Pált május elején azzal bízta meg, hogy írja össze Borsod vármegye fiskalitásait. Később még szintén ebben az esztendő­ben a bujdosó diplomata Pál nevezetű fiát Borsod vármegye vicekapitányává nevezte ki. Szepessy János pedig továbbra is főpostamesterként szolgálta a fejedelmet. Emellett meg kell említeni két fontos külhoni eseményt is, ugyanis azzal első íz­ben pecsételődött meg a magyarországi folyamatok sorsa. Az egyik, hogy bár ezt Ma­gyarországon egyáltalán nem lehetett érzékelni, de a spanyol örökösödési háborúnak egy szinte teljesen elszigetelődött Franciaország vágott neki a Napkirály, XIV. Lajos vezetésével. 45 1704. augusztus 13-án Savoyai Jenő német-római császári hadvezér és John Churchill angol parancsnok (a későbbi Marlborough hercege) 46 vezette csapatok súlyos vereséget mértek az egyesült bajor-francia hadseregre Höchstádtnél. 47 Az 1705-ös esztendő magyar szempontból kiválóan indult, ugyanis Kolozsvárt, Szamosújvárt, valamint Vöröstoronyt sikerült a bujdosóknak visszafoglalni a németek­től. Később az év első szakaszában Nyugat-Magyarországon már váltakozó sikerrel folyt a küzdelem, mert bár Károlyi Sándor vereséget szenvedett a Balaton melletti ütkö­42 BAZML XHI-14. Fasc. 48. Szepessy II. Pál naplója. 43 Heckenast 2005. 413-414. 44 Balogh, Dienes, Szabadi 1999. 67/198. 45 Papp I. 2005. 220-227. 46 Leszármazottja volt Nagy-Britannia II. világháborús nagy egyénisége, Winston Churchill minisz­terelnök. 47 Angi, ifj. Barta, Bárány, Györkös, Kovács Z., Lévai, Orosz I., Papp I., Papp K., Pósán 2006. 317­323. valamint Niederhauser-Gonda 1977. 100-101. 664

Next

/
Oldalképek
Tartalom